A Szovjetunió elvesztette az első hidegháborút, de Oroszország nyerésre áll az USA ellen a visszavágón, és most minden esélye megvan arra, hogy győzzön. Ezt állítja egy moszkvai tudós, Szergej Karaganov.
Az Argumenti i Fakti újság interjújában az egyetemi oktató úgy érvelt, hogy Moszkva ma sokkal erősebb mint a késő szovjet érában, míg a nyugat gyengült ezalatt.
Karaganov Oroszország egyik vezető külpolitikai szakembere, és Vlagyimir Putyin tanácsadója is volt a múltban. Jelenleg a világgazdasági és nemzetközi kapcsolatok tanszék vezetője a moszkvai Közgazdasági Egyetemen (Higher School of Economics), ami Oroszországban egy előkelő egyetemnek számít. A „Karaganov doktrina” is tőle származik, miszerint Moszkvának meg kell védenie a külföldön élő etnikai oroszok emberi jogait.
„Több tényező van, ami miatt jó eséllyel sikeres kimenetelről beszélhetünk” magyarázta a professzor.
Először is, így ő, a hidegháború alatt a Szovjetunió egyedül vívott többfrontos háborút. Most, mivel Peking Moszkva oldalán van, Oroszország számára Kína egy stratégiai erőforrás. Másodszor, Oroszország sokkal jobban prosperál, mint a Szovjetunió utolsó éveiben. Közben a nyugat ereje jelentősen csökkent.
„De ahhoz, hogy nyerjünk egy gyengülő, de még mindig erős nyugat ellen, a megfelelő kül- és belpolitikát kell kövessük.” figyelmeztetett Karaganov.
Megemlítette azokat a „terheket” amelyeket a Szovjetunió cipelt, amelyeket Oroszország már nem cipel, például, ahogy Karaganov fogalmazott, hogy Moszkva már nem eteti a fél világot úgy, hogy közben elélmiszerhiányokat szenved lokálisan. Karaganov szerint a függő kliensállamok hiánya előny Oroszországnak a jelenlegi helyzetben.
Ajánló
„Fejenként Grúzia kapta a legtöbb pénzt a Szovjetunióban, és Ukrajna a legtöbbet ha a teljes támogatást nézzük”, magyarázta Karaganov. „Nem véletlen, hogy amióta ezek az országok elvesztették a támogatásokat, drámaian elszegényedtek.”
Karaganov szerint az orosz-kínai viszony egy „fél-szövetség”, amely a nyugat geostratégiai kudarcainak eredménye. A politológus figyelmeztetett az „ország szuverenitásának eladásának” veszélyeire, amely, szerinte, hasonló tévedés lenne, mint amit Európa csinált Washingtonnal szemben.
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_4″ include_post=”26704″]
Karaganov közismerten támogatja a jó viszonyt Oroszország és Kína között, és aktívan tesz azért, hogy Peking és Moszkva közelebb kerüljön egymáshoz.
„Ismerve az orosz történelmet, a népünk és a politikai osztály lélektanát, szerintem nem fogjuk senkinek eladni a szuverenitásunkat.” tette hozzá. „Reménykedem a kínai politikai osztály bölcsességében is. Ha kínai lennék, soha nem tennék semmit Oroszország ellen.”
Továbbá, Kína nem az egyetlen közeli partnere Oroszországnak, állítja Karaganov. Moszkvának baráti viszonya van az arab országokkal, Iránnal, Indiával, és több EU-s országgal is, mint Magyarország és Ausztria.
Ajánló
„Vízválasztónál vagyunk. Meglátjuk, ki lesz a „Nagy Amerika” része — az USA és Északnyugat Európa —és ki lesz a „Nagy Eurázsia” oldalán.”
„A nagy kérdés az, hogy Németország melyik oldalt választja.” vonta le a következtetést, utalva a domináns NATO partnerre, amely felvállalta az Északi Áramlat 2 projektet Oroszországgal, a többi NATO szövetséges és Washington tiltakozása ellenére.
Szerző: Jonny Tickle (RT)
