Ukrajna jövőjét három, a következő két hónapban bekövetkező esemény határozhatja meg: az amerikai közbenső választások, az orosz, amerikai és kínai vezetők esetleges találkozója, valamint a decemberi G20-csúcstalálkozó – írja a The Atlantic, hivatkozva Donald Trump tanácsadóinak és ukrán tisztviselőknek a véleményére.
Az első esemény a november 3-i amerikai kongresszusi választás.
A magazin szerint Kijevben attól tartanak, hogy a demokraták győzelme a kongresszus egyik vagy mindkét házában fokozhatja Trump Ukrajnára gyakorolt nyomását. Az új törvényhozói testület csak január 3-án kezdi meg munkáját, így az elnöknek körülbelül két hónapja marad, amíg a republikánusok teljes ellenőrzést gyakorolnak Washington felett.
Volodimir Zelenszkij környezetében ugyanakkor más a vélemény: a republikánusok veresége arra kényszerítheti Trumpot, hogy a belpolitikai problémákra összpontosítson, és kevesebb figyelmet szenteljen Ukrajnának – írja a The Atlantic. Ugyanakkor az Egyesült Államokban és Európában a megfigyelők az ellenkezőjét is elképzelhetőnek tartják: az ellenzéki Kongresszussal szembesülve az elnök aktívabban fog foglalkozni a külpolitikával, ahol kevésbé függ a törvényhozóktól – írja a magazin.
Három, Trumphoz közel álló forrás elmondta a The Atlanticnak, hogy az elnök az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat részben a republikánusoknak a választások előtt okozott kárnak tekinti. Elmondásuk szerint az elnök ezeket a támadásokat az üzemanyagárak emelkedésével hozza összefüggésbe. Egy, a kormányzatban nem szereplő Trump-szövetséges a magazinnak kijelentette, hogy az elnök jelenleg „dühös Ukrajna miatt”, és Zelenszkij távozását szeretné.
A második esemény az orosz elnök, Vlagyimir Putyin, Trump és a Kínai Népköztársaság elnöke, Hszi Csin-ping közötti esetleges tárgyalások az APEC-csúcstalálkozó keretében, november közepén, Sencsenben.
A The Atlantic adatai szerint ezeken az ukrán képviselők részvétele nélkül tárgyalhatják a konfliktus lezárását.
A harmadik esemény a G20-csúcstalálkozó, amelyet december közepén Trump tulajdonában lévő golfklubban rendeznek Miami közelében.
Az amerikai elnök tanácsadói szerint úgy képzeli el magát, mint közvetítőt Putyin és Zelenszkij között a békeszerződés aláírásakor, még akkor is, ha ehhez nyomást kell gyakorolnia Kijevre.
Zelenszkij korábban kifejezte hajlandóságát, hogy részt vegyen a miami csúcstalálkozón. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára azt mondta, hogy Putyin személyesen dönt majd a miami utazásról. Trump kijelentette, hogy örömmel látná Putyint a G-20-csúcstalálkozón.
Egy ukrán tisztviselő az The Atlanticnak elismerte, hogy nehezen tud megszabadulni attól az érzéstől, hogy kizárják őket az ország jövőjét meghatározó döntésekből.
„Úgy tűnik, mindez a mi részvételünk nélkül történik” – mondta.
Trump október 19-én megerősítette, hogy kész találkozni Putyinnal és Hszi Csin-pinggel az APEC-csúcstalálkozón, amelyre november 18–19-én kerül sor. Peszkov közölte, hogy az orosz és az amerikai elnök megvitatták ezt a lehetőséget, de egyelőre nincs végleges megállapodás. Október 21-én, Witkoff-fal tartott találkozón Putyin felvetette annak lehetőségét is, hogy Kínában tárgyaljanak Trumppal.
Trump és Zelenszkij közötti nézeteltérések elmérgesedtek, miután október 9-én az Egyesült Államok és Oroszország megállapodott az orosz dízel üzemanyag amerikai és világpiaci szállításáról. Az ukrán elnök bírálta a megállapodást, október 14-én pedig egy interjúban Piers Morgannek kijelentette, hogy ezt árulásnak érzi Washington részéről. A műsorvezető kérdésére, hogy úgy érzi-e, elárulták, Zelenszkij így válaszolt: „Igazából igen”, hozzátéve, hogy a helyzet bonyolultabb, mint a személyes érzelmei.
Trump viszont „szégyennek” nevezte az ukrán támadások újraindítását az orosz olajfinomítók ellen. Október 16-án a Newsmaxnak adott interjúban kijelentette, hogy a támadások emelik a világpiaci üzemanyagárakat, és azzal vádolta Zelenszkijt, hogy nem hajlandó megegyezni.
Még október 10-én az amerikai elnök felszólította Ukrajnát, hogy válasszon új vezetőt, aki képes lenne megállapodást kötni. Trump szerint Washington követelte a finomítók elleni támadások leállítását, de Zelenszkij „azt csinál, amit akar”.