Moszkva megkezdte az elmúlt két évben Azerbajdzsánnal kötött, összesen egymilliárd dolláros fegyverszállítási szerződéseinek teljesítését – közölte kedden a Vedomosztyi című orosz napilap online változata. A befolyásos üzleti-politikai újság arról számolt be, hogy a milkavkaz.net című internetes oldalon a múlt szombaton fényképeket is bemutattak az orosz szárazföldi fegyverzetek bakui kikötőben történt kirakodásáról és arról, hogy azok elhagyták Azerbajdzsán fővárosának kikötőjét. A lapnak két meg nem nevezett orosz hadiipari forrás is megerősítette, hogy a fotók a dél-kaukázusi volt szovjet tagállammal 2011-2012-ben kötött egyezmények tavasszal megkezdett teljesítését igazolják.
A megállapodás alapján Oroszország három harckocsi zászlóaljat (azaz 94 darab T-90C típusú tankot), körülbelül három zászlóaljnyi (mintegy 100 darab) BMP-3-as páncélozott gyalogsági harcjárművet, 3 zászlóaljnyi (18 darab) Msta-C típusú önjáró löveget, egy zászlóaljnyi (18 kilövőállás) Szmercs típusú rakéta-sorozatvetőt, egy zászlóaljnyi (18) Vena típusú önjáró löveget és egy osztagnyi (6 darab) TOC-1A típusú „Szolncepjok” nehéz lángszórót szállít Azerbajdzsánnak – értesült a Vedomosztyi. A lapnak az orosz védelmi tárca név nélkül nyilatkozó illetékese egymilliárd dollárra becsülte a fegyverszállítások értékét, de az ügyről sem az orosz állami fegyverexportőrnél, a Roszoboronexportnál, sem az azerbajdzsáni védelmi minisztériumban nem nyilatkoztak.
Az újság emlékeztetett arra, hogy nem ez volt az első nagyszabású fegyverüzlet Moszkva és Baku között. Azerbajdzsán 2010-ben és 2011-ben egyebek között két zászlóaljnyi Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert és 60 darab Mi-17-es szállító és 24 darab Mi-35M típusú támadó helikoptert vásárolt Oroszországtól. Ezzel egy időben Baku Izraeltől légvédelmi lokátort, pilóta nélküli repülőgépeket és hadihajók ellen bevethető rakétákat vásárolt 1,6 milliárd dollárért – írta a Vedomosztyi. Az orosz lap utalt rá, hogy bármely orosz-azeri fegyverüzlet idegességet és aggodalmat vált ki Örményországban.
Moszkva ugyanakkor Jerevánnak is ad el fegyvereket, mégpedig orosz belső fogyasztói áron – tette hozzá Alekszandr Krilov, a moszkvai Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete vezető tudományos munkatársa. Az olajban gazdag Azerbajdzsán, amelynek elnöke, Ilham Alijev októberben újra akarja magát választatni, növelte fegyvervásárlásait, és azzal fenyegetőzött nemrég, hogy erővel visszafoglalja Hegyi-Karabahot Örményországtól. Alijev elnök bejelentette, hogy Baku az idén 3,7 milliárd dollárt költ fegyverekre. Az 1994-ben befejeződött, mintegy 30 ezer halálos áldozatot követelő azeri-örmény háború óta a felek nem kötöttek békeszerződést.
