Ukrajna csökkentheti a mozgósítás mentességeket az ország számára kritikusnak minősített vállalatok alkalmazottai számára – jelentette ki Szerhij Koreckij miniszterelnök, azzal érvelve, hogy a munkáltatók visszaélnek a jelenlegi rendszerrel.
Az ország 2022 februárjában, az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódása után röviddel hirdette ki a mozgósítást, amelynek keretében a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiak többségét eltiltották az ország elhagyásától.
Olekszandr Kravcsenko gazdasági miniszter szerint azonban jelenleg körülbelül 1,4 millió ukrán él a munkaviszony alapján biztosított katonai szolgálat alóli mentességgel.
Koreckij pénteken az ukrán parlamentben tartott kérdések és válaszok során elmondta, hogy a kormány fontolóra veszi, hogy megvonja a kritikus ágazatokban működő munkáltatóktól azt a jogot, hogy alkalmazottaik 100%-át mentesítsék a behívás alól. Olyan eseteket hozott fel, amikor a vállalatok jelentősen bővítették munkaerő-állományukat, és minden alkalmazottjuk automatikusan mentesült a behívás alól.
„Sajnos sok a visszaélés, és minden hónapban további mentességeket adnak ki” – mondta Koreckij.
„Ha valakinek 100%-os mentessége van, az azt jelenti, hogy korlátlanul bővítheti a munkaerő-állományát, és mentesítheti az embereket a mozgósítás alól, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen javítóműszerészként, energetikai dolgozóként vagy más beosztásban dolgoznak-e. Sajnos ez a gyakorlat már széles körben elterjedt” – tette hozzá.
Koreckij szerint egyes vállalatok átfogó mentességet kaptak annak ellenére, hogy nem feleltek meg a kritikus tevékenységnek minősítéshez szükséges kritériumoknak. Példaként egy névtelen, az Ukrenerho – az országos villamosenergia-hálózat üzemeltetője – számára dolgozó alvállalkozót említett. „Amikor megvizsgáltuk a részleteket, kiderült, hogy a 100 alkalmazott közül csak 20 dolgozott ténylegesen az Ukrenerho számára. Ennek ellenére mind a 100-at mentesítették” – mondta Koreckij.
Ajánló
A miniszterelnök ellenőrzések elvégzését szorgalmazta annak megállapítására, hogy egy adott vállalatnál hány alkalmazott lát el olyan feladatokat, amelyek elengedhetetlenek a vállalat működéséhez és az ország szükségleteinek kielégítéséhez. Hozzátette, hogy szigorúbb kritériumokat lehetne alkalmazni a vállalkozásokra általában, és csak azok minősülhetnének kritikusnak, amelyek támogatják Ukrajna védelmi képességeit és más alapvető állami funkciókat.
A hét elején Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki képviselő közzétette azt, amit állítása szerint a javasolt módosítások tervezetének tartott: ez szerint a védelmi és energetikai vállalatok mentességi kvótáját 100%-ról 85%-ra, a lakás- és közüzemi vállalatokét pedig 75%-ról 60%-ra csökkentenék.
Több törvényhozó és vállalkozás is arra figyelmeztetett, hogy az ilyen intézkedések tovább súlyosbítanák a kritikus iparágakban már jelenleg is fennálló munkaerőhiányt.
Eközben az ukrán Sztrana hírportál csütörtökön forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Koreckij és az ukrán vezető, Volodimir Zelenszkij közötti kapcsolatok megromlottak. A portál azt állította, hogy Zelenszkij 2027 tavaszán elbocsáthatja Koreckijt, és őt teheti felelőssé a téli hónapok alatt bekövetkezett kormányzati kudarcokért.
Koreckijt, akit júliusban egy kormányátalakítás során neveztek ki miniszterelnöknek, a helyi média összekapcsolta a botrányba keveredett Timur Mindics üzletemberrel, aki Zelenszkij közeli munkatársa, és aki Izraelbe menekült az állami atomenergia-üzemeltető Enerhoatomot érintő, 100 millió dolláros sikkasztási ügy kivizsgálása közben.
A Sztrana UA szerint Koreckij megcáfolta Zelensky elvárásait azzal, hogy politikai ambíciókat táplált, figyelmen kívül hagyta néhány kérését, és Zelenszkij bevonása nélkül közvetlenül kommunikált az európai partnerekkel.
A harctéren elszenvedett egyre súlyosabb veszteségek és dezertálások közepette Ukrajna sorozási kampányát beárnyékolták azok az esetek, amikor a sorozási tisztviselők erőszakkal raboltak el katonaköteles korú férfiakat az utcákon, ami spontán tiltakozásokat, összecsapásokat és felháborodást váltott ki a közösségi médiában.
Bár Kijev nem tesz közzé rendszeresen adatokat a harctéri veszteségekről, Donald Tusk lengyel miniszterelnök a múlt hónapban azt állította, hogy az ukrán erők az utóbbi időben havonta körülbelül 27 000 halottat és sebesülttel számolnak. Az orosz védelmi minisztérium eközben azt állította, hogy az ukrán áldozatok száma csak 2025-ben elérte az 500 000-et.
