Az Egyesült Államok és az egész nemzetközi közösség szavahihetősége forog kockán a szíriai helyzet miatt, a világ nem maradhat szótlan a közel-keleti országban elkövetett „barbárság” kapcsán – közölte Barack Obama amerikai elnök szerdán Stockholmban, a svéd miniszterelnökkel, Fredrik Reinfeldt-tel közös sajtóértekezletén az esetleges szíriai beavatkozással kapcsolatban. Az Egyesült Államok nagyon biztos benne, hogy a szíriai kormányerők vegyi fegyvereket vetettek be a felkelők ellen augusztus 21-én Damaszkusz környékén, és a támadásért Bassár el-Aszad szíriai elnököt is felelősség terheli – közölte Obama. „Nem akarjuk megismételni az iraki háború hibáit Szíriában (…) A bizonyítékok egyértelműek” – mondta arra utalva, hogy Irakban az Egyesült Államok arra hivatkozva vonult be, hogy egyes hírszerzési jelentések szerint Szaddám Huszein néhai iraki diktátor tömegpusztító fegyverekkel rendelkezett, később azonban kiderült, hogy ez nem volt igaz.
Ha a nemzetközi közösség nem reagálna, az aláásná a vegyi fegyverek bevetését tiltó nemzetközi normákat, és „növelné annak esélyét, hogy újból hasonló fegyverek kerülnek bevetésre”. Ezért „hatásos választ” kell adni a múlt hónapban történtekre, hogy „más despoták” ne érezhessék úgy, hogy megúszhatják a felelősségre vonást háborús bűncselekmények elkövetése esetén – fogalmazott az amerikai elnök sajtóértekezletén. Egy kérdésre válaszolva azt is leszögezte, hogy nem az ő szavahihetősége forog kockán a helyzet fényében. „Nem én húztam vörös vonalat, hanem a nemzetközi közösség és a Kongresszus (…) Nem az én szavahihetőségem forog kockán, hanem a nemzetközi közösségé, Amerikáé és a Kongresszusé” – jelentette ki. Obama egy korábbi nyilatkozatában „vörös vonalnak” nevezte a vegyi fegyverek bevetését, aminek „átlépése” megtorlást von maga után. Szerdán azonban azzal érvelt, hogy ezt a vörös vonalat a nemzetközi közösség húzta meg, amikor a világ országainak hatalmas többsége illegálisnak minősítette a vegyi fegyverek bevetését, illetve az amerikai Kongresszus, amikor ratifikálta az erről szóló nemzetközi szerződést.
Az esetleges egyoldalú amerikai akcióval kapcsolatos bírálatokkal kapcsolatban azt mondta, „bármennyit is kritizálnak minket, ha valami rossz történik a világban, az első kérdés mindig az, hogy az Egyesült Államok mit fog lépni”. Obama a sajtóértekezleten ismét leszögezte, hogy az esetleges amerikai beavatkozás, amelyet reményei szerint a Kongresszus is támogatni fog, korlátozott lesz, és a vegyi fegyverek újbóli bevetésének megakadályozására irányul majd. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Szíriában „politikai átmenetre” van szükség, még ha Washington aggódik is az ellenzék egyes elemei – különösen az al-Kaidához közel álló csoportok -, illetve az ország területi integritása miatt. A polgárháború szörnyűségeit követően Aszad elnök nem lehet képes visszanyerni legitimitását – fogalmazott. Az amerikai kongresszus a jövő héten fog szavazni az esetleges katonai csapásról.
Egy nappal a szentpétervári G-20 csúcs előtt – amelynek Vlagyimir Putyin orosz elnök lesz a házigazdája – az orosz-amerikai feszültségekkel kapcsolatban Obama közölte: nem adta fel a reményt, hogy az Aszad mellett kiálló Moszkva változtat álláspontján, és erre személyesen kérte és fogja kérni Putyint. Putyin szerdán nem zárta ki, hogy Oroszország támogasson egy Szíria elleni katonai akciót, ha bebizonyosodik, hogy Aszad vegyi fegyvereket vetett be. Elemzők szerint azonban kevés az esély arra, hogy a szíriai elnök legfőbb támogatójának számító Moszkva kihátráljon Aszad mögül. Habár a svéd kormány hivatalosan nem tűzte napirendre a kérdést, a sajtóértekezleten az Egyesült Államok kiterjedt adatgyűjtési programja is szóba került, amelyet Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusa leplezett le.
A Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból kiderült, hogy az NSA számos külföldi kormány és átlagember kommunikációját figyelte meg. Obama azt állította, hogy Washington nem kémkedik az európaiak után és nem hallgatja le átlagemberek telefonhívásait és e-mailjeit, a program kizárólag a terrorizmus megelőzését, a tömegpusztító fegyverek proliferációjának megakadályozását és a kiberbiztonságot szolgálja. Azt is elismerte azonban, hogy a megfigyelési program nem mindig úgy működött, ahogy azt tervezték, és javítani kell annak felügyeletén. „Az, hogy valamit meg tudunk tenni, még nem jelenti azt, hogy azt meg is kell tennünk” – fogalmazott a lehallgatási üggyel kapcsolatban.
