Litvániában 2032-től bevezetik a férfiak általános kötelező katonai szolgálatát. Erről az ország Védelmi Államtanácsa döntött – közölte Gitanas Nausėda elnök, akinek szavait az állami irányítású LRT idézi.
„Úgy döntöttünk, hogy az általános sorozást 2032-től vezetjük be” – jelentette ki Nausėda a tanács ülése után.
Az elnök egyúttal pontosította, hogy a nők számára a katonai szolgálat továbbra is önkéntes marad.
Jelenleg évente több mint 5 ezer fiatalt soroznak be a litván hadseregbe. Az általános sorozás bevezetése után ez a szám évente körülbelül 7,5 ezerre nő majd – áll a közleményben. Nausėda kifejtette, hogy a számítások során figyelembe vették a demográfiai helyzetet és az egészségügyi korlátozásokat, amelyek miatt a hadkötelesek egy része nem lesz képes teljesíteni a szolgálatot.
Az új rendszerre való áttérés 2032-re van tervezve, hogy a hatóságoknak legyen idejük felkészíteni az infrastruktúrát a nagyobb számú katona elszállásolására, valamint kiképezni az oktatókat. Az elnök a választott határidőt optimálisnak nevezte.
A Védelmi Államtanács arról is megállapodott, hogy bővíti a szolgálat teljesítésének lehetőségeit.
Különösen a sorkatonák megtanulhatják a drónok kezelését, segíthetnek a határőrségnek és a tűzoltóknak-mentőknek.
Litvániának szüksége van az általános katonai sorozásra, mivel az ország biztonságának garantálásában minden állampolgárnak részt kell vennie – nyilatkozta júniusban Mindaugas Sinkevičius miniszterelnök.
Ajánló
Litvánia 2015-ben állította vissza a részleges kötelező katonai szolgálatot. Akkor a hatóságok a döntést az ország biztonságát fenyegető megnövekedett veszélyekkel indokolták. 2024-ben a litván parlament elfogadta a „Katonai szolgálatról” szóló törvény módosításait, amelyek előírják a fiatalok közvetlenül az iskola befejezése utáni behívását katonai szolgálatra.
Litvánia egyidejűleg növeli a fegyveres erők létszámát és a védelmi kiadásokat. 2026-ban a védelemre körülbelül 4,8 milliárd eurót, azaz a GDP 5,38%-át különítették el. Ugyanekkor a hatóságok úgy döntöttek, hogy 100 ezer fős tartalékot állítanak fel a mozgósítás esetére.
Moszkva többször is elutasította azokat az állításokat, miszerint támadási tervei lennének a NATO-országok ellen. Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy Oroszországnak nincsenek geopolitikai, gazdasági, politikai vagy katonai érdeke arra, hogy konfliktusba keveredjen a szövetséggel. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Oroszország válaszolni fog Európa militarizálására. A Kreml hangsúlyozta, hogy az európai államok katonai kiadásainak növekedése és a NATO infrastruktúrájának az orosz határokhoz való közeledése arra kényszeríti Moszkvát, hogy további biztonsági intézkedéseket hozzon.
