Az USA attól tart, hogy harci drónjai orosz kézbe kerülnek, így nem adja el őket Kijevnek

A Fehér Ház felfüggesztette négy MQ-1C Gray Eagle harci drón Kijevnek történő tervezett értékesítését, mert attól tart, hogy a technológia orosz kézbe kerülhet – jelentette pénteken a Reuters az ügyet ismerő névtelenséget kérő személyekre hivatkozva.

A jelentés szerint az eladást a Fehér Ház eredetileg jóváhagyta, de később a Pentagon Védelmi Technológiai Biztonsági Igazgatósága (DTSA), amelynek feladata, hogy a nagy értékű technológiát távol tartsa az ellenségtől, figyelmeztetést adott ki.

A tisztviselők állítólag aggódtak amiatt, hogy a drón radar- és megfigyelőberendezései az oroszok birtokába kerülhetnek. A kérdést eddig figyelmen kívül hagyták, de a múlt hét végén egy Pentagonban tartott megbeszélésen felmerült a téma – írja a Reuters.

Egy forrást idézve azt mondták, hogy a radart és az érzékelőket most potenciálisan le lehetne cserélni valami „kevésbé kifinomultra”, hogy az eladás létrejöhessen, de ez akár hónapokig is eltarthat.

A Gray Eagle az amerikai hadsereg MQ-1 Predator támadó drónjának legújabb változata, amelyet széles körben használtak légicsapásokhoz a Közel-Keleten. A Predatorhoz hasonlóan a Gray Eagle is képes Hellfire rakéták hordozására.

A tervezett eladást még június elején jelentették be, de az USA hivatalosan nem erősítette meg a hírt.

A késedelemről szóló jelentés akkor érkezett, amikor Ukrajna továbbra is arra ösztönzi a Nyugatot, hogy szélesítse ki és gyorsítsa fel az orosz offenzíva kivédésére szolgáló fegyverek szállítását.

„Ha úgy gondolják, hogy veszítenünk kellene, csak mondják meg egyenesen: ‘Azt akarjuk, hogy veszítsenek’. Akkor majd megértjük, hogy miért adnak nekünk ilyen típusú fegyvereket” – mondta hétfőn a New York Timesnak Mihail Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója.

Ajánló

Zelenszkij kirúgta Szirszkijt és kinevezte az új főparancsnokot

Kreml: Oroszország folytatja a katonai felszerelést szállító hajók ellni támadásokat

Az azeri elnök szerint titokban találkoztak az orosz és német tisztviselők Bakuban

Csehország újabb Ukrajnával kapcsolatos nyugati támogatásokat utasított vissza

Oroszország február végén indította el katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a Donyecki és Luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.

A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.