Vlagyimir Putyin orosz elnök nem csupán Ukrajnát kívánja destabilizálni, hanem az immár hét évtizede fennálló világrendet, a nemzetközi jog alapvető normáit kérdőjelezi meg, amikor semmibe veszi az Oroszországgal szomszédos országok szuverenitását – állította egy szerdai brüsszeli tanácskozáson Andrej Illarionov, a washingtoni székhelyű Cato Intézet tudományos főmunkatársa, aki 2000 és 2005 között Putyin gazdasági tanácsadója volt.
Illarionov az Európai Parlament liberális frakciója által az oroszországi viszonyok elemzésének szentelt rendezvényen beszélt. Szerinte Oroszország és Ukrajna háborújának a lényege az, hogy Putyin valójában a világgal háborúzik, és meg akarja változtatni a globális játékszabályokat.
Az Ukrajna ellen indított háborút a volt orosz elnöki tanácsadó szerint legalább egy évtizede készítették elő. Illarionov – valamint a rendezvényen szintén felszólaló Andrej Piontkovszkij orosz politikai elemző is – felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz vezetés agresszív fellépéséből a világ „ízelítőt” kapott már a 2008 nyári orosz-grúz háború során. Akkor – mondta Illarionov – a Tbiliszi elfoglalására parancsot kapott orosz katonákat csak az állította meg, hogy az Egyesült Államok jelentős katonai erőt helyezett készültségbe, illetve bizonyos erő-átcsoportosítást hajtott végre. Szerinte ha a Nyugat ezt tette volna idén tavasszal is, az ukrajnai orosz agresszió láttán, akkor most talán nem folyna háború Ukrajnában.
Illarionov úgy véli, hogy Putyin – illetve az általa nagyrészt „agymosott és zombi gondolkodásúvá tett” Oroszország – terjeszkedő törekvéseivel nem szabad kompromisszumot kötni, mert az önfeladással lenne egyenlő, hanem fel kell venni a kesztyűt. A „putyinizmus” megállításához szükséges eszköztárat áttekintve szólt a gazdasági eszközökről és az Oroszországtól való energiafüggés visszaszorításának fontosságáról. Szintén kiemelte az információs – pontosabban orosz részről dezinformációs – hadviselés fontosságát, az orosz állam által folytatott nemzetközi propaganda-hadjárat súlyát.
Ajánló
Az egykori orosz elnöki tanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva a nukleáris zsarolás eszközétől sem riad vissza, és hogy az új orosz katonai doktrína nem zárja ki a „megelőző” jellegű nukleáris csapás lehetőségét olyan államokkal szemben sem, amelyek nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel.
