Magyarország és Szerbia érdeke is az, hogy megépüljön a Déli Áramlat gázvezeték, mert ezzel a két ország hozzájárulhat Közép-Európa energiabiztonságának jelentős növeléséhez – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban, a Magyar-Szerb Üzleti Fórum megnyitóján.
„Halljuk és értjük az ezzel kapcsolatos aggodalmakat és kritikákat, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a gázvezetéknek a megépítése az egész térség számára a gázvezetési útvonalak diverzifikációját fogja jelenteni” – fogalmazott. Hozzátette: ezért is kérik arra az Európai Bizottságot és Oroszországot, „hogy újítsák meg és gyorsítsák fel a párbeszédet, amelynek célja az, hogy a Déli Áramlat gázvezeték az Európai Unió energetikai szabályozásával minden tekintetben összhangban álljon”.
Szijjártó beszédében a két ország kiemelten fontos közös projektjeként beszélt a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítéséről. Emlékeztetett arra, hogy egyre inkább dinamizálódik és erősödik a kínai áruforgalom Európában. Az áru Kelet-Kínából hajóval érkezik a görög kikötőkbe, onnan jut Nyugat-Európába.
Amennyiben megépül a két főváros közötti gyorsvasút, a görög kikötőkből Belgrádon és Budapesten keresztül vasúton juthat majd a kínai áru a leggyorsabban Nyugat-Európába. „Ehhez arra van szükség, hogy a három miniszterelnök tavalyi bukaresti megállapodásának megfelelően minél hamarabb megkezdjük a munkát” – fogalmazott a külgazdasági és külügyi tárca vezetője. Hozzáfűzte: az a határozott cél, hogy a decemberi belgrádi miniszterelnöki csúcstalálkozón Magyarország, Szerbia és Kína vezetői aláírják azt a dokumentumot, amely előkészíti ezt a beruházást. A gazdasági kapcsolatok élénkítésében nagy szerepe lesz annak, hogy jövőre újabb négy közúti határátkelő nyílik. Ezzel szinte megduplázódik az átkelők száma, így várhatóan „megszűnik a tarthatatlan és méltatlan helyzetet a két ország határán”. Emellett már megkezdődött a végrehajtása a Szeged-Röszke-Szabadka vasútvonal felújításának, valamint a Szabadka-Csíkéria-Bácsalmás-Baja vasútvonal kiépítésének.
Szijjártó Péter nyomatékosította: túlzás nélkül lehet állítani, hogy a két ország közötti kapcsolatok soha nem voltak még olyan jók, mint most. Ez nem csak kötelező optimista kijelentés – fűzte hozzá, azt a politika és a gazdaság is alátámasztja. A két ország kormánya között kiegyensúlyozott és korrekt az együttműködés – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint részben ennek köszönhetően rekordot döntött a két ország közötti kereskedelmi áruforgalom, ami 2013-ban 1,6 milliárd eurót tett ki. A példátlanul magas eredmény az idei év első nyolc hónapjában további 5 százalékos növekedést mutatott, és az év végére várhatóan újabb rekord születik. Hozzátette: Magyarország az ötödik legnagyobb exportőr Szerbiában és az ötödik legjelentősebb befektető is. Szerbia Magyarországról 2013-ban főleg gépjárműveket, gázolajat, valamint vasat és acélt importált. Ugyanabban az évben a nyugat-balkáni ország főbb exportcikkei között az elektromos áram, a cukor, a méz, az olajos magvak és a színesfém szerepelt.
Ajánló
A Szerbiából Magyarországra irányuló export azonban szinte csak a fele a Magyarországról behozott áru értékének. A közeljövőben az lesz a cél, hogy egyensúlyba kerüljön a szerb export és import, elsősorban a Magyarországra irányuló áruk kivitelének növelésével – hangzott el a Szerb-Magyar Üzleti Fórum megnyitóján.
