Ukrajna közvetlen szomszédja vagyunk, a háború hatásai ránk nézve azonnaliak és súlyosak, újabb szankciós csomag helyett békét kell teremtenünk – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a France24 csatorna Talking Europe című politikai műsorában.
A tárcavezető a hivatalos Facebook-oldalára feltöltött interjúban beszámol egyebek mellett arról, hogy már egymillió menekültet engedtünk be Ukrajnából, az infláció az egekbe szökött, tavaly 7 milliárd eurót fizettünk az importált energiáért, míg az idén már 19 milliárdot. Hozzátette, hogy kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország megvétózza-e a kilencedik szankciós csomagot, amelyet az orosz olajra vonatkozó korlátozással egy időben akarnak bevezetni, Szijjártó Péter azt mondta: még semmilyen javaslat nincs az asztalon.
Kijelentette: az energiakérdésre mindig fizikai kérdésként gondoltunk, aminek semmi köze az ideológiai, politikai megközelítéshez. Az, hogy együttműködünk Oroszországgal energiakérdésekben, nem a politikai ízlésünk vagy szórakozásból van, hanem az infrastruktúra adottságai miatt a régióban. A csővezetékek és a hálózatok szempontjából Magyarországot az infrastruktúra meghatározottsága és a fizikai okok miatt lehetetlen elegendő olajjal vagy gázzal ellátni Oroszország nélkül.
Arra a felvetésre, hogy sokkal jobban támaszkodhatnának a Lengyelországból és Horvátországból érkező cseppfolyósított földgázra, jobban hagyatkozhatnának a hidrogénre és a biogázra, Szijjártó Péter kijelentette: „elvégeztük a házi feladatunkat: a hét szomszédos ország közül hattal összekötöttük a hálózatainkat, de ha más országok nem végzik el a házi feladatukat, az nem a mi hibánk”.
Emlékeztetett arra: mi vagyunk a horvátországi LNG-kikötő első számú vásárlói, onnan annyit importálunk, amennyit csak lehetséges. A teljes kép a régióban megváltozhatott volna, ha egy amerikai és osztrák cég nem hagyott volna cserben bennünket.
„Van egy nagy gázmező a Fekete-tenger alatt Romániánál, ahol egy amerikai és egy osztrák cég szerezte meg a kitermelési jogokat. Hét éven keresztül azzal hitegettek bennünket, hogy ezt megteszik. Szerződést írtunk alá velük 3 milliárd köbméterről éves szinten, és a jövő év január 1-jétől kellett volna elkezdeniük a szállítást. De bejelentették, hogy pénzügyi szempontból mindez nem éri meg nekik, és kivonultak. Tehát továbbra is az orosz gáztól függünk” – monda Szijjártó Péter.
Ajánló
Hangsúlyozta: minden tőlünk telhetőt megtettünk az elmúlt évtizedben, hogy modernizáljuk az ország energiarendszerét, épp most fokozzuk az atomenergia-kapacitásunkat. Ennek érdekében aláírtunk egy szerződést még 2014-ben a Roszatommal, mert a jelenlegi erőmű is a Roszatom technológiáját használja és nem akartunk azzal kísérletezni, hogy két különböző technológia hogyan lenne képes egymással működni. A Roszatom a fővállalkozó, de a lényegi egység, az irányító és vezérlőrendszer Franciaországból érkezik – emelte ki.
A riporter az interjúban felidézte, hogy jelenleg mintegy 13 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt finanszírozás forog kockán, amelyet jelenleg addig blokkol Brüsszel, amíg nem lát elmozdulást a magyarországi jogállamisági kérdésekben.
„Nem először vagyunk ilyen helyzetben Brüsszellel. Azokban az időkben, amikor Barroso úr volt az Európai Bizottság elnöke, az eljárás nagyon igazságos volt, ugyanis jogi alapon zajlott” – mondta, hozzátéve: most nem ez a helyzet. Jelenleg politikai észrevételek vannak Magyarországgal szemben, mert konzervatív kereszténydemokrata kormány van hivatalban már 12 éve, és ezen túlmenően sikeresek is vagyunk.
Megállapodás született arról, hogy a 17 intézkedéstervezet majdnem lezárásra kész, minden tervezetet a parlament elé terjesztettünk, „a parlament dolgozik rajtuk, és egészen biztos vagyok abban, hogy elfogadják ezt a 17 szabályozást” – mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy akkor a labda az Európai Bizottság térfelére kerül.
A riporter emlékeztetett arra: néhány ország, például Hollandia, Belgium, Luxemburg azt mondják, hogy hosszú távú rendszerre van szükség annak biztosítására, hogy a megállapodás után ne legyen visszaesés. Egy esetleges hosszú távú mechanizmus bevezetéséről Szijjártó Péter azt mondta: „óriási és szégyenteljes tiszteletlenségről van szó ezen országok részéről a magyar emberek irányába” csak azért, mert Magyarországon jobboldali, konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata kormány van.
„Gyűlölnek minket politikai szempontból, mert szembe megyünk a fősodorral, és mégis sikeresek vagyunk. De mindez a magyar emberek döntésén alapul” – jelentette ki, hozzátéve: ha az említett országok kormányai mindig a demokráciáról beszélnek, akkor tiszteljék a demokráciát!
„A magyar emberek úgy döntöttek négy egymást követő választáson, hogy azt akarják, amit mi teszünk. Tehát megkérdőjelezni a magyar emberek képességét és érettségét arról, hogy képesek-e biztosítani a demokráciát, a stabilitást és szabadságot az országban, az szégyenteljes, meg kell, hogy mondjam” – mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: mindig lesz kritika a kormánnyal szemben, de megkérdőjelezni egy ország demokratikus természetét pusztán azért mert vannak kritikus hangok, túlzás. Nem lenne demokrácia, ha nem lennének kritikus hangok – jegyezte meg.
Arra kérdésre, hogy december elején megállapodás születik-e a helyreállítási és a kohéziós alapról, Szijjártó Péter azt mondta: „minden tőlünk telhetőt megteszünk, biztos, hogy nem rajtunk fog múlni”.
