Az NBC News beszámolója szerint az amerikai hadsereg csendben megkezdte csapatai kivonását a Közel-Kelet-szerte található támaszpontokról, miközben Washington utasítja a diplomáciai személyzetet, hogy hagyják el a régió több képviseletét.
Ezek a lépések akkor történnek, amikor Donald Trump elnök egy új támadási hullám indítását fontolgatja Irán ellen, és a kivonulások hasonlítanak a Pentagon és a Külügyminisztérium által a februári első amerikai–izraeli csapások előtt végzett előkészületekhez – jelentette az NBC szerdán, két amerikai tisztviselőre és két, az ügyben jártas forrásra hivatkozva.
Az iráni megtorlástól tarthatnak
A beszámoló szerint a Jordániában, Katarban és Kuvaitban állomásozó amerikai katonák is az áthelyezettek között vannak. Washington állítólag korlátozott jelenlétet kíván fenntartani a regionális támaszpontjain, beleértve a légvédelemért és a biztonságért felelős személyzetet is.
A február 28-i támadás előtt a Pentagon nagy számú katonát vont vissza a potenciálisan sebezhető támaszpontokról, hogy megvédje őket az várható iráni megtorlástól. Teherán azzal vádolta Washingtont, hogy „emberi pajzsként” használja az öböl-menti lakosokat, miután több ezer amerikai katona menedéket keresett polgári szállodákban és irodaházakban.
Timothy Hawkins, az amerikai Központi Parancsnokság szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a csapatmozgásokat, mondván, hogy az amerikai erőket rendszeresen áthelyezik a „bevetési készenlét optimalizálása” érdekében, és továbbra is készen állnak az amerikai személyzet és érdekek védelmére.
A Külügyminisztérium szintén elrendelte a nem nélkülözhetetlen személyzet és családtagjaik távozását Szaúd-Arábiából, hivatkozva a jemeni húszik által a polgári repülőterek és más kritikus infrastruktúra ellen elkövetett, egyre fokozódó támadásokra.
A Reuters amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Washington további diplomáciai kivonulásokat készít elő az Öböl-térségben, de Tommy Pigott, a Külügyminisztérium szóvivője „pontatlannak” minősítette a további kivonulásokról szóló jelentéseket.
Ajánló
A fejleményekre azután került sor, hogy hírek szerint magas rangú amerikai katonai tisztek több lehetőséget is felvázoltak Trumpnak Irán elleni újabb csapásokra vonatkozóan. Az NBC szerint a javaslatok között szerepelnek az iráni nukleáris létesítmények, földalatti létesítmények és stratégiai szigetek elleni támadások, beleértve a Harg-szigetet – amely kritikus fontosságú olajexport-központ – és a Hormuzi-szorosban fekvő Kesm-szigetet.
Trump néhány tanácsadója, köztük Pete Hegseth hadügyminiszter, állítólag a katonai műveletek újraindítását szorgalmazta, hogy növeljék a Teheránra nehezedő nyomást.
Mások viszont óva intettek attól, hogy egyértelműen meghatározott cél nélkül újabb nagyszabású hadjáratot indítsanak.
Hegseth hétfőn bejelentés nélkül látogatást tett Izraelben, és zárt ajtók mögötti tárgyalásokat folytatott Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, alig néhány nappal az október 27-i izraeli parlamenti választások előtt. Netanjahu újabb mandátumra pályázik, miközben egyre erősödik a kritika a gázai és az iráni háborúk kezelése miatt. Trump támogatta a népirtással vádolt politikus újraválasztási törekvéseit.
Ajánló
Trump a hónap elején ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok nem fog támadást indítani Irán ellen a november 3-i félidős választások előtt, ugyanakkor fenntartotta, hogy a katonai erő alkalmazása továbbra is lehetőség marad, ha a diplomáciai erőfeszítések kudarcot vallanak. Netanjahu szintén kizárta, hogy Izrael választásai előtt új támadásokat indítsanak, de vasárnap kijelentette, hogy Izrael készen áll Irán megtámadására akár amerikai részvétel nélkül is.
A február 28-án megkezdett amerikai–izraeli háború Irán ellen már a nyolcadik hónapjába lépett, és ezzel megzavarta a globális energiapiacokat, valamint a Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalmat. Teherán felajánlotta, hogy hét napon belül helyreállítja a normális hajóforgalmat ezen a létfontosságú vízi úton, ha Washington feloldja a tengeri blokádot, enyhíti az olajszankciókat, és beleegyezik a harcok szélesebb körű beszüntetésébe.
Trump „elfogadhatatlannak” minősítette az iráni javaslatot, miközben kormánya továbbra is mérlegeli, hogy további katonai nyomásgyakorlás kényszerítheti-e Teheránt a feltételeik elfogadására.
