Vlagyimir Putyin orosz elnök kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel fog tárgyalni. A két vezető várhatóan megvitatja a gyorsan növekvő kereskedelmi kapcsolatokat, a két országot érintő regionális problémákat és a februárban kötött jelentős stratégiai szövetséget.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Putyin és Hszi ma reggel videokapcsolaton keresztül beszélnek, és megjegyezte, hogy a megbeszélések széles körben a „kétoldalú orosz-kínai kapcsolatokról” fognak szólni.
„Természetesen nagyon fontos lesz, hogy véleményt cseréljünk a legsürgetőbb regionális problémákról, amelyek mind a hozzánk, Oroszországhoz közelebb álló, mind a Kínához közelebb álló problémákról szólnak. Vezetőink ezeket a problémákat a valódi stratégiai partnerség szellemében fogják megvitatni” – mondta, megjegyezve azt is, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom „gyorsan növekszik”.
A péntek délelőtti eszmecsere első része nyilvános lesz – tette hozzá Peszkov -, de a köszöntő szavakat követően a beszélgetés zárt körben folytatódik.
Putyin és Hszi legutóbbi személyes találkozójára tavaly szeptemberben került sor az üzbegisztáni Szamarkandban, ahol hosszasan tárgyaltak az ukrajnai konfliktusról. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a megbeszéléseket kommentálva azt mondta, hogy Oroszország és Kína nézetei egy sor fontos kérdésben teljesen egybeesnek, és hogy a két fél között „egyáltalán nincsenek nézeteltérések”.
Moszkva és Peking kapcsolatai jelentősen megerősödtek az elmúlt hónapokban, miután a két ország az év elején korlátok nélküli stratégiai partnerségről állapodott meg, amely – mint mondták – az űrkutatás, az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia és a biztonsági kérdések terén folytatott munkát is magában foglalja. Azóta több közös hadgyakorlatot tartottak – köztük a Kelet-kínai-tengeren tartott haditengerészeti gyakorlatokat, amelyek a hét elején fejeződtek be -, miközben Kína növelte az Oroszországból származó energiaimportját, és segített ellensúlyozni a Moszkva ellen irányuló átfogó nyugati szankciókat.
A stratégiai paktum részeként Oroszország támogatását fejezte ki Kína Tajvannal kapcsolatos területi követelései mellett, azzal vádolva a Nyugatot, hogy szítja a konfliktust a vitatott sziget miatt, és csatlakozott Kínához az USA, az Egyesült Királyság és Ausztrália közötti AUKUS katonai szövetség elítélésében. Mindkét ország továbbra is elutasítja a NATO további bővítését, és korábban sürgette az Egyesült Államokat és más tagállamokat, hogy nyújtsanak biztonsági garanciákat Oroszországnak, különösen Ukrajnával kapcsolatban.
