Az a tény, hogy az Északi Áramlat gázvezeték robbanásait vizsgáló nyugati országok egyike sem hozta nyilvánosságra megállapításait, arra utal, hogy olyan következtetésre jutottak, amelyet inkább a szőnyeg alatt szeretnének tartani – állítja egy francia tábornok.
Dominique Trinquand, az ENSZ-nél és a NATO-nál működő francia katonai misszió volt vezetője hitelesnek nevezte a Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró, Seymour Hersh nemrég megjelent leleplező írását is, amely azt állítja, hogy Washington áll a szabotázscselekmény mögött.
A 2022 szeptemberében történt támadásról pénteken a francia LCI televíziós csatornán Trinquand azzal érvelt, hogy „találtunk volna bizonyítékot, ha az oroszok lettek voltak”. A továbbiakban azt mondta, hogy ha továbbra sincs Moszkvát terhelő bizonyíték, „akkor máshol kell keresni”.
A francia tábornok szerint a kulcskérdés, amit fel kell tenni, az, hogy „ki profitál a bűncselekményből”?
Látva, hogy a megsemmisített csővezetékek Moszkva tulajdonában voltak, „a bűncselekmény nem az oroszoknak kedvez” – hangsúlyozta Trinquand.
Rámutatott arra is, hogy bár olyan országok, mint Svédország, Dánia és Németország is elvégezték a saját vizsgálataikat a robbanások ügyében, és rengeteg anyagot nyertek ki a helyszínről, egyelőre nem hoztak nyilvánosságra következtetéseket.
„És ha nincsenek következtetéseink, az [azért] van, mert valószínűleg vannak olyan következtetések, amelyeket nem akarnak közölni” – vélte a tábornok.
Hersh jelentését kommentálva, amely egyenesen az Egyesült Államokra mutogatott, Trinquand azt állította, hogy a történet nemcsak hihető, hanem a manapság elérhető online repülőgép- és hajókövető szolgáltatásoknak köszönhetően nagyjából bárki által ellenőrizhető is.
Cikkében Hersh azt állította, hogy az amerikai haditengerészet búvárai még 2022 júniusában, a BALTOPS 22 NATO-gyakorlat álcája alatt bombákat helyeztek el az Oroszországból Németországba irányuló gázszállításra szolgáló tenger alatti vezetékeknél a Balti-tengeren.
A riporter szerint a robbanóanyagokat három hónappal később robbantották fel egy távjelzéssel, amelyet a norvég haditengerészet P8-as felderítőgépe által ledobott szonárbója küldött.
Washington következetesen tagadta, hogy bármi köze lenne a szabotázshoz, míg vezető orosz tisztviselők az ENSZ vizsgálatát követelték a Vlagyimir Putyin elnök által nemzetközi terrorcselekménynek nevezett ügyben.
