Ez a tervezet megállapodás, mely azért jött létre, hogy véget vessen egy olyan konfliktusnak, amely már több százezer emberéletet követelt, valamint nap mint nap magával hordozza az eszkaláció kockázatát, a háború kiváltó okait is figyelembe veszi, nem csak tüneti kezelés.
Az Ukrajnában folyó háborúnak véget lehet vetni úgy, hogy megvédjük az ukrán államiságot, Oroszország biztonsági aggodalmait figyelembe vesszük, és úgy, hogy ezzel megalapozunk egy új európai biztonsági rendet. A jelenlegi Norvégiában kezdődő biztonsági tárgyalások apropójából egy új megállapodást szeretnék a felek elé terjeszteni, melyeket a csomag elfogadása esetén aláírnának: Ukrajna, Oroszország. A csomagot ezután az ENSZ biztonsági tanácsa elé jóváhagyásra terjeszteném az ENSZ alapítóokmányának VII fejezetében lefektetett szabályoknak megfelelően. Így a megállapodást a Biztonsági Tanács öt tagja szavatolná. Továbbá olyan államok akik csatlakozni szeretnének. A tervezett megállapodás alapja a biztonság oszthatatlanságának elve, mely a Helsinki Záróokmány és a Párizsi Charta alapját képezi.
A csomag négy kötelezettséget ír elő.
Az első: Ukrajna örök semlegessége, az 1955-ös osztrák alkotmány mintájára. Ezzel Ukrajna visszatérne ahhoz az alapelvhez is amelyet 1990-ben fogalmaztak meg az ukrán állam függetlenségének kikiáltásakor. Ukrajna nem csatlakozna semmilyen katonai szövetséghez, és Ukrajna területén nem állomásozhatnának külföldi katonai egységek, sem NATO, sem az Európai Unióhoz tartozó, sem orosz katonák. A semlegesség nem jelentene demilitarizációt, Ukrajna megtarthatná az önvédelemhez szükséges hadseregét és annak felszerelését.
A második: Ukrajna mint örökre semleges állam nyújthatna be csatlakozási kérelmet az Európai Unióhoz. Az ukrán EU csatlakozás Írország hasonló protokollját követné. Oroszország megerősítené, hogy az ukrán EU tagság összeegyeztethető Oroszország biztonsági igényeivel.
A harmadik: egy fegyverletételi vonal felállítása, amely az aláírás napján érvényes kontaktus vonal mentén húzódna. A területek ezután jogilag de facto a megfelelő oldalhoz tartoznának, egyik oldal sem ismerné el a másik területi követeléseit, és mindkét oldal elutasítaná az erőszak használatát a jövőben a határokat megváltoztatandó. Ezek a szabályok megfelelnek mindkét fél alkotmányának, melyek tiltják a területekről való lemondást.
A negyedik: a NATO keleti irányú terjeszkedésének befagyasztása. A NATO aláírással deklarálja, hogy nem veszik fel a jövőben tagként sem Ukrajnát, sem más Kelet-Európai vagy Dél-Kaukázusi országokat, és hatályon kívül helyezik a 2008-as bukaresti ígéretüket.
A megállapodás a felek aláírása utána lépne hatályba, nem mint ideiglenes tűzszünet, hanem mint permanens békekötés. A megállapodás pontjait stádiumokban lehetne alkalmazni nemzetközi megfigyelők segítségével. A megállapodás elemeit nem elszigetelten kell tárgyalni, és egyik félnek sincs kötelezettsége az aláírás időpontjáig.
A területi kérdéseket mindkét fél bevonásával kell intézni. Az ukrán erők kivonulnának a Donbassz azon részéből amelyet jelenleg még Ukrajna ellenőriz, miután ez a terület demilitarizált zóna lenne. Az orosz erők nem szállnák meg ezt a területet, és a helyi civil intézmények zavartalanul tovább működnének. A terület végső státuszát tárgyalások útján kell eldönteni. Oroszország kivonulna a Dnyeper és a Kinburn Szpit azon részeiből amelyeket jelenleg ellenőriz. Egy Északi Biztonsági Zóna is szükséges az orosz-ukrán határ mindkét oldalán. Mind az orosz, mind az ukrán erők is kivonulnának a Harkov és Szumi régiókból. A Zaporizsjai Atomerőmű orosz irányítás alatt maradna, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is ellenőrizné, és Oroszország a származó áram egyrészét eladhatná Ukrajnának.
A fegyverletételi által szabott határ mindkét oldalán demilitarizált zónát kellene létrehozni, ahonnan a nehéz és hosszútávú fegyvereket egy adott, megegyezésre alapuló, távolságig vissza kellene vonni. A katonai jelenlétet is kölcsönös megegyezések szabályoznák. A Fekete- és az Azovi tengereken a kereskedelmi hajózás mind az ukrán mind az orosz hajók számára legyen szabad, és a hajók elleni támadásokra legyen tilalom.
Az ukrán megegyezés az európai biztonság helyzetét is javítaná. A NATO és Oroszország moratóriumot gyakorolnának a középhatótávolságú rakéták európai telepítésére, az atomfegyverek további országokba való telepítését tiltanák és visszaállítanák a NATO-Oroszország Tanács intézményét. A felek között újra normális diplomáciai kapcsolatok jönnének létre. A felek az OSCE 2010 óta tartott első csúcstalálkozóján tovább tárgyalhatnának, és az OSCE-t meg lehetne bízni a megegyezés ellenőrzésével. A szervezet ellenőrizné a fegyverekkel és a felek jogaival kapcsolatos szabályok betartását.
A nyelvvel, oktatással, kultúrával és vallással kapcsolatos kérdések rendezését az európai sztenderdekhez kell igazítani: az orosz nyelv ugyanolyan bánásmódban részesüljön mint a többi kisebbségi nyelv, és Oroszországnak is kötelessége elfogadni a hasonló előírásokat a területén élő ukrán anyanyelvűekkel és vallásos közösségekkel kapcsolatban. A szélsőségekkel és közösségek elleni izgatással kapcsolatban kölcsönös megállapodásoknak kell születniük amelyeket majd az OSCE ellenőriz. A hadifoglyok teljes cseréjét végre kell hajtani, a fogva tartott civileket szabadon engedni, valamint az elkülönült gyerekek családjaikkal való újraegyesítését is kötelezővé tenni.
2027-ben a gazdasági szankciókat fel kellene oldani. Oroszország lefoglalt vagyonát vissza kell téríteni, valamint a konfliktus alatt lefoglalt magántulajdont képező tárgyakat vissza kell juttatni a tulajdonosaikhoz. Egy nemzetközi újjáépítési alapot kell létrehozni amelyet az Európai Befektetési Bank ellenőriz. Az alapból a határ mindkét oldalát újjá lehetne építeni. Az alaphoz több fél tenne hozzá, beleértve Oroszországot. Az alapnak mint közös vállalkozásnak kell működnie, nem mint háborús jóvátételnek. Az Ukrajnán keresztül áthaladó gáztranzitot vissza lehetne állítani, ha erre van kereskedelmi igény, anélkül hogy az Európai Unió az orosz gáz vételére kötelezettséget vállalni.
Abban az esetben, ha az OSCE megfigyelők a NATO államokon kívül komolyabb szabálysértésekről számolnának be, konzultációkat kell tartani a béke szavatoló államai között, továbbá az ENSZ BT előtt kell majd rendezni. Ukrajnának meg kell szüntetni a hadiállapotot és választásokat kell tartani OSCE megfigyelőkkel. Az újonnan megválasztott Verhovna Rada hagyja jóvá a békefeltételeket, és tegye alkotmányos ponttá az ország semlegességét. Ugyanezen stádium alatt ezt Oroszország is jóvá hagyná.
Ez a tervezet a háború kiváltó okait is figyelembe veszi, nem csak a tüneteit. Európa a békefolyamatból teljesen hiányzik. Ha az európai kormányok egy ilyen béketervezettel állnának elő, akkor vezető szerepet kapnának a saját kontinensük oszthatatlan biztonságának felépítésében, egy olyan háború befejezésében, amely már több százezer életet követelt, és amely nap mint nap növeli egy atomhatalmak közötti konfliktus esélyét.
Forrás: https://www.commondreams.org/opinion/framework-for-peace-in-ukraine