Az Európai Bizottság elismerte, hogy az ukrajnai konfliktus lezárultával vissza kell szolgáltatni az orosz jegybank befagyasztott vagyonát – írja a Die Welt című lap egy bizalmas dokumentumra hivatkozva.
„Az EU felhasználhatja ezt a pénzt Ukrajna újjáépítésére? A politikai akarat megvan. De a jogi akadályok magasak, és a bizottság kijózanító következtetésre jut: a befagyasztott vagyonhoz nem lehet hozzányúlni, mert egy napon, amikor a konfliktus véget ér, vissza kell majd szolgáltatni Oroszországnak” – írta a kiadvány.
A kiadvány szerint európai tisztviselők felajánlották, hogy a már megtalált orosz pénzeket kamatostul befektetik, hogy a bevételből Ukrajna újjáépíthesse infrastruktúráját.
Annak ellenére, hogy az EB többször is nyilatkozott arról, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközöket Ukrajna újjáépítési szükségleteire lehetne fordítani, az EU-ban nincs jogszabályi alapja az ilyen intézkedéseknek.
„A Bizottság azt javasolja, hogy az orosz központi bank befagyasztott tartalékait európai államkötvényekbe fektessék, és évi 2,6 százalékos hozamot vár. A hatóságok szerint ez a sürgősségi intézkedés valószínűleg jogilag lehetséges” – írta a lap.
Mint a lap több meg nem nevezett beszélgetőpartnere tisztázta, az Európai Bizottság most nehézségekbe ütközik a külföldön lévő orosz vagyonok felkutatásában, mivel számos európai ország nem hajlandó adatokat szolgáltatni azok pontos helyéről.
A Süddeutsche Zeitung hétfőn saját forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az EB még mindig nem tudja, pontosan hol vannak a 300 milliárd euró értékű befagyasztott orosz tartalék.
„Nabiullina kincsének felkutatása a vártnál nehezebbnek bizonyult” – állapította meg a Die Welt.
Az ukrajnai különleges művelet megindulása után a Nyugat fokozta a Moszkvára nehezedő szankciós nyomást, különösen több százmilliárd dollár értékű orosz vagyon befagyasztásával. Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő ezt lopásnak nevezte és emlékeztetett arra, hogy az évek óta tart. A diplomata szerint az EU 2014 óta számos törvénytelen és megalapozatlan döntést tiport el az orosz állampolgárok és cégek vagyonának befagyasztásával, és „most már az állami pénzeszközöket is célba veszi”.
