Két atomnagyhatalom urántartalmú lőszereket akar bevetni Magyarország szomszédjában: ebből látható, hogy a helyzet minden korábbinál súlyosabb – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.
A csütörtökön rögzített beszélgetésben a kormányfő közölte: a helyzet súlyosságát az mutatja leginkább, hogy az amerikai elnök már arról beszél, hogy nincs abban kivetnivaló, ha Ukrajna urántartalmú lőszereket kap az Egyesült Államoktól, mire az orosz elnök „azt mondja, hogy hát amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten”.
Két atomnagyhatalom urántartalmú lőszereket akar bevetni Magyarország szomszédjában: ebből látható, hogy a helyzet minden korábbinál súlyosabb – mondta.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a háborúnak nincs megoldása a harctéren, a tűzszünet, a béketárgyalások állnak az érdekében a világnak, Európának és benne Magyarországnak is.
A kormányfő közölte: a háborús helyzet egyre súlyosabb, „sok a kiszámíthatatlan elem”.
Ilyenkor a Magyarország biztonságáért felelős szervezeteknek és vezetőknek folyamatosan készenlétben kell állniuk, hogy akármi is történik, akcióképesek legyenek, ezért a védelmi tanács ülésén konkrét feladatokat adtak a honvédelmi miniszternek, a vezérkari főnöknek, és a belügyminiszternek – mondta. Hozzátette: „amit meg lehet tenni az ország biztonságának érdekében, azt megtettük”.
Közölte: a diplomáciai munkát is erősítik, de „az esélyek itt azért nem szárnyalóak”, mert Európában „háborús pszichózis” van. Az a többségi álláspont, hogy ezt a háborút le lehet zárni, és el lehet dönteni a harctéren – mondta.
Hangsúlyozta: a magyar álláspont ugyanakkor az, hogy ennek a konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, „vissza kell venni a katonáktól az események irányítását, jöjjön megint a diplomácia, tárgyaljanak a politikusok, legyen tűzszünet, és közben induljanak meg a béketárgyalások”. Ez az érdeke a világnak, Európának és benne Magyarországnak is – mutatott rá.
Megjegyezte: ha béke lesz, de legalábbis tűzszünet, akkor „az infláció is visszakanyarodik a megszokott kerékvágásba, talán még el is tűnik”.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a NATO eddig óvatos volt, a NATO álláspontja és a magyar diplomácia álláspontja egybeesett, hiszen a NATO úgy döntött, hogy nem vesz részt ebben a katonai konfliktusban, nem küld fegyvereket Ukrajnába, és nem tervez semmilyen katonai lépést. Ami történik – fegyverszállítás, információátadás, az ukránok katonai támogatása -, mind tagállami hatáskörben megszületett döntés – mondta.
Úgy fogalmazott, a Nyugat azt gondolta, hogy katonai értelemben le lehet győzni úgy az oroszokat, hogy az ukrán katonák harcolnak, a Nyugat pedig fegyvereket, eszközöket és információkat ad át. Itt „egy rosszul kalibrált, rosszul felmért, elhibázott stratégiával van dolgunk”, aminek az eredménye az, hogy a háború folytatódik, egyre mélyül és szélesedik – mondta.
Ajánló
A miniszterelnök kiemelte: „spekulánsok mindig vannak, ha háború van”, és Soros György „egy háborús spekuláns, aki hatalmas emberi veszteségek árán reméli, hogy anyagi előnyhöz juthat”. Azonban a békepártiaknak lesz igazuk, tehát Magyarország jó oldalon áll – jelentette ki.
Azt mondta: erkölcsi szempontból is helyesen jártak el, amikor a béke mellett tették le a voksukat, és a végén a háborúpárti többséggel szemben a békepártiaknak lesz majd igazuk, az ő véleményük általánossá, de legalábbis többségivé válik majd a nyugati világban.
Megjegyezte: aggasztó, hogy az Egyesült Államok volt elnökével, Donald Trumppal szemben eljárást indítottak, „mert ha van a nyugati világban ma olyan ember, aki ezt a háborút meg tudja állítani, és békét tud teremteni”, az ő, és Magyarország érdeke az lenne, hogy az Egyesült Államok élén is egy békepárti ember álljon.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a kormány egy nagyon nehéz helyzetben világos vállalást tett: vállalta, hogy az év végére az inflációnak egy számjegyűnek kell lennie. Ezért vezettek be számos intézkedést, van, amit még fenn kell tartani, van, amit már ki lehet engedni, és kell újabb intézkedéseket is hozni – tette hozzá.
Ajánló
Azt is mondta: amikor kiszámíthatatlanok a dolgok, akkor minél több stabil pontra van szükség, és az egyik ilyen stabil pont a költségvetés, de még inkább a költségvetés mögött meghúzódó kormányzati akarat. Háborús időkben védelmi költségvetésre van szükség, olyan költségvetést kell készíteni, amely megvédi a fontos dolgokat azon túl, hogy garantálja az ország biztonságát – hangsúlyozta.
Kifejtette: meg kell védeni a családok anyagi helyzetét, a nyugdíjasokat, a rezsicsökkentést, és meg kell védeni a munkahelyeket. Emellett háborús időkben nem mindegy, hogy az emberek a megtakarításaikat hol tartják, „háborús időkben az segít az országnak, aki a megtakarításait államkincstárban vagy kincstárjegyben tartja” – fogalmazott. Hozzáfűzte: „aki segít az országnak, mert hajlandó a megtakarítását kincstárjegyben vagy államkötvényben tartani, annak jól is kell járnia”, magasabb kamatot kell kapnia, mint ha banki megtakarítása lenne.
Kiemelte: olyan intézkedéseket hoztak, amelyekkel arra akarják rávenni az embereket, hogy a banki megtakarítások helyett az állampapír és a kincstárjegy irányába mozdítsák el a pénzüket, és ezért magas kamatot kínálnak az állampapírok után és egy adót vetnek ki a nem államkincstári, hanem banki jellegű megtakarításokra. De ez egy ideiglenes intézkedés, addig tartják fenn, amíg a háború tart, és ha a háborúnak vége van, akkor ki fogják vezetni – mondta.
