A német védelmi minisztérium bejelentette, hogy két harckocsizászlóaljat telepít Litvániába, amelyek a balti országban már állomásozó NATO közös előretolt jelenlétű harccsoportjával együtt egy új dandárt alkotnak. Az új egység, amely várhatóan 2025-ben áll majd fel, összesen 4800 katonából áll majd.
A minisztérium hétfői közleményében azt írta, hogy „a 203-as harckocsizászlóaljat és a 122-es gépesített gyalogsági zászlóaljat Litvániába helyezik át”.
Az így létrejövő új harckocsizó egység a 42-es harckocsi dandár nevet kapja. A további csapatok a német vezetésű NATO-kontingenshez csatlakoznak majd, amint minden szükséges infrastruktúrát kiépítettek.
Jelenleg hat NATO-tagállamból mintegy 1700 katona állomásozik a balti országban; ennek mintegy fele német katona.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a tervezett telepítést „korszakváltás világítótorony-projektjének” nevezte, hangsúlyozva, hogy a két dandár helyett a Bundeswehr a semmiből több új egységet hoz létre, amelyek német földön állomásoznak majd.
A múlt hónapban a német médiának nyilatkozva Pistorius kifejtette, hogy a lépéssel Berlin „szolidaritást és felelősséget kíván demonstrálni a keleti szárnyban”. Oroszországot is fenyegetésként jellemezte, hozzátéve, hogy ez valószínűleg így is marad „legalábbis a következő néhány évben”.
A tisztviselő először még júniusban fedte fel a bevetés terveit, miután találkozott litván kollégájával, Arvydas Anusauskasszal.
Ajánló
Oroszország a maga részéről többször figyelmeztette a NATO-t, hogy ne irányítsa közelebb erőit a határaihoz, mondván, hogy ennek megfelelően kell reagálnia a kelet-európai katonai felvonulásra, amely a 2014-es, Nyugat által támogatott kijevi puccs és az azt követő donbasszi konfliktus nyomán fokozódott.
Szeptemberben Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes azzal vádolta az Egyesült Államok vezette katonai szövetséget, hogy egy Moszkvával való katonai konfliktust próbálnak el, miután a NATO bejelentette, hogy a hidegháború óta a legnagyobb közös hadgyakorlatot tervezi. A diplomata akkor azt mondta, hogy a NATO Steadfast Defender 2024 hadgyakorlatai „egyértelműen agresszív jellegűek”, és „katonai-politikai nyomásgyakorlási kísérletet” jelentenek.
A múlt hónapban Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszországnak reagálnia kell a NATO nukleáris megosztási programjára, amelynek keretében az amerikai nukleáris arzenál egy részét az országon kívül állomásoztatják, és a szövetségeseknek kiképzést biztosítanak a fegyverek bevetésére.
A miniszter figyelmeztetett, hogy a megállapodás „megnövekedett stratégiai kockázatokhoz” vezetett, miközben a „NATO által jelentett fenyegetések általános növekedésére” hivatkozott.
