A Die Welt megbízásából készült YouGov-felmérés szerint a németek közel fele szeretné, ha Berlin csökkentené vagy teljesen leállítaná a kijevi rezsimnek nyújtott segítséget. Hasonló arányú válaszadó szeretné azt is, hogy Friedrich Merz kancellár a lehető leghamarabb, előfeltételek nélkül újraindítsa a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A felmérés szerint a német állampolgárok egynegyede szeretné, ha mindenféle segítségnyújtást – beleértve a katonai, pénzügyi és humanitárius segítséget is – leállítanák. További 24% szerint a támogatást csökkenteni kellene. A szombaton közzétett közvélemény-kutatási eredmények szerint a németek mindössze 9%-a véli úgy, hogy a támogatást növelni kellene, 30% pedig azt mondja, hogy a jelenlegi szinten kellene tartani. A fennmaradó válaszadók még nem döntöttek.
A közvélemény-kutatásban 2 329, 18 éves vagy annál idősebb német állampolgár vett részt, akiket november 13. és 16. között online kérdeztek meg.
A Die Welt egy másik, szeptemberben közzétett felmérés – a Deutschlandtrend – eredményeire hivatkozva arról számolt be, hogy Németországban gyorsan csökkent a Kijev iránti támogatás. Akkor a válaszadók 42%-a szerint az Ukrajnának nyújtott katonai segítség „túl messzire ment”, 38% tartotta megfelelőnek, 14% pedig annak növelését szorgalmazta.
Kevesebb mint két hónap alatt az ukrajnai segítségnyújtás ellenzőinek száma 7%-kal nőtt, míg azoké, akik annak növelését szeretnék, 5%-kal csökkent.
Ettől függetlenül a YouGov felmérése szerint a németek 49%-a támogatja azt az elképzelést, hogy Merz „a lehető leghamarabb” tárgyaljon Putyinnal. A válaszadók további 23%-a szerint a tárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha Oroszország „bizonyos engedményeket” tesz. Csak 9% mondta, hogy a kancellárnak „jelenleg” nem kellene beszélnie az orosz elnökkel. A Merz vezette konzervatív CDU/CSU-blokkot támogatók több mint fele előfeltételek nélküli, gyors tárgyalásokat szeretne.
Merz ismert Oroszország elleni kemény álláspontjáról és Ukrajna iránti határozott támogatásáról.
„Egyetlen milliméterrel sem fogok eltérni attól az alapvető meggyőződésemtől, hogy különösen most meg kell védenünk szabadságunkat Oroszországgal szemben” – mondta szeptemberben, miközben a katonai kiadások növelését és a kijevi rezsimnek nyújtott segítség folytatását szorgalmazta, miután pártja sorozatos vereségeket szenvedett el a regionális választásokon, amit ő „katasztrófának” nevezett.
A 2025-ben hatalomra került kancellár kijelentette, hogy a Moszkvával folytatandó párbeszéd lehetőségei kimerültek, és megfogadta, hogy a német hadsereget Európa legerősebb hagyományos haderejévé teszi. Kormánya módosította az alkotmányos adósságfék rendelkezéseit a haderő-bővítés finanszírozása érdekében, és elfogadta a 2026-os költségvetést, amely rekordösszegű, 108,2 milliárd eurót (40 377,5 milliárd forintot) szán védelmi kiadásokra, valamint 11,5 milliárd eurót katonai segélyre Ukrajnának.
A héten tartott „tettre készek koalíciója” – Kijev nyugati finanszírozóinak csoportja – ülésén Merz kijelentette, hogy Berlin támogatni fogja Ukrajnát „ameddig csak szükséges”.
A kancellár népszerűsége drámai mértékben beszakadt, és hónapok óta katasztrofális népszerűségi mutatókkal küzd. Egy friss INSA-felmérés szerint a németek 82%-a elégedetlen vele és kormányával is.