Az elkövetkező évtizedben Oroszország jelentősen bővíti infrastruktúráját, különösen a vasúti közlekedést – mondta Vlagyimir Putyin elnök pénteken Moszkvában egy nagyszabású ipari találkozón. A tervezett projektek nemcsak Oroszország logisztikai hálózatára, hanem az egész eurázsiai kontinensre hatással lesznek – tette hozzá az elnök.
Oroszország aktívan fejleszti a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat ázsiai és más nemzetekkel, az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei példátlan szankciói alatt. Az orosz Szövetségi Vámszolgálat adatai szerint az Ázsiával folytatott kereskedelem 2023 januárja és szeptembere között Oroszország teljes kereskedelmi forgalmának mintegy 70 százalékát tette ki.
Oroszország ázsiai országokba irányuló exportja 10%-kal, 205,4 milliárd dollárról 226,6 milliárd dollárra nőtt 2023 első kilenc hónapjában, az Afrikába irányuló orosz export pedig több mint 50%-kal, 10,1 milliárd dollárról 15,6 milliárd dollárra emelkedett – közölte a szolgálat. Az ország Európába irányuló exportja ugyanebben az időszakban 70%-kal, 216,7 milliárd dollárról 65,3 milliárd dollárra csökkent – tette hozzá.
„Az elkövetkező évtized a nagy építkezések [munkálatok], a nagy projektek évtizede lesz, többek között a vasúti közlekedés területén” – mondta az elnök az egybegyűlteknek.
Oroszország azt tervezi, hogy korszerűsíti kulcsfontosságú vasútvonalait – köztük a 9 289 kilométer hosszú transzszibériai vasútvonalat. Az ország az azovi-, a fekete- és a kaszpi-tengeri kikötők közlekedési infrastruktúrájának bővítését is tervezi – mondta.
Az ország célja egy „globálisan versenyképes közlekedési szolgáltatási piac” kialakítása és az egész kontinensre kiterjedő közlekedési folyosók kiépítése – jelentette be Putyin, hozzátéve, hogy Moszkva aktívan együttműködik külföldi partnereivel, köztük Kínával, Indiával és Mongóliával.
Az új vasútvonalak – köztük az északi-sarkvidéki és a csendes-óceáni – segítenek majd Oroszországnak összekötni már most is hatalmas közlekedési infrastruktúráját a dél- és kelet-eurázsiai nagy logisztikai csomópontokkal – mondta az elnök.
„Ezek a projektek egész iparágak – hatalmas orosz területek – hosszú távú fejlődésének jelentős terét képeznék, és nagy hasznára válnának nemzetünknek és polgárainak” – tette hozzá.
Az orosz államfő külön említést tett az észak-déli nemzetközi közlekedési folyosó (INSTC) további bővítésének terveiről. A több mint 7200 km hosszú tengeri, vasúti és autópálya-hálózatot eredetileg úgy tervezték, hogy a Balti-tengeren fekvő oroszországi Szentpétervárt a Kaszpi-tengeren és Iránon keresztül az indiai Mumbaival kösse össze. A projektben, amelynek kezdete 2002-re nyúlik vissza, összesen 11 ország vesz részt.
Ajánló
Az INSTC célja, hogy felére csökkentse a Balti-tengerről Indiába irányuló áruszállításhoz szükséges időt, és megduplázza az útvonal teherforgalmát. Egyes médiaértesülések szerint a várakozások szerint kétszer olyan hatékony lesz, mint a Szuezi-csatornán keresztül történő áruszállítás.
Putyin szerint Oroszország most azt tervezi, hogy az INSTC-t tovább köti Murmanszkhoz, összekötve az indiai közlekedési csomópontokat egy jelentős orosz tengeri kikötővel az Északi-sarkvidéken.
„Az áruk szállítása Murmanszkból Mumbaiba mindössze 15 napot venne igénybe” – mondta Putyin pénteken, hozzátéve, hogy ez négyszer gyorsabb lenne, mint most.
A projektek egy másik csoportja egy további vasúti hálózat létrehozását célozza, amely Oroszország távol-keleti régióit köti össze a Tajmir és a Jamal-félszigeten található északi kikötőkkel. Ezek az új utak részben tehermentesítenék a transzszibériai vasutat, és „jelentős logisztikai csomópontot hoznának létre az Urálban és Szibériában” – árulta el az elnök.
