Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az 1956-os megállapodás felmondásáról szóló törvényt, amely lehetővé tette a brit tengerészeknek, hogy a Barents-tenger orosz zónájában halászhassanak – olvasható a hivatalos jogi információs portálon.
Mint az indoklásban olvasható, tekintettel London 2022. március 15-i döntésére, miszerint megszünteti a legnagyobb kedvezményes elbánást az Oroszországgal folytatott kétoldalú kereskedelemben, a megállapodás felmondása „nem fog súlyos külpolitikai és gazdasági következményekkel járni” Moszkva számára.
A Szovjetunió, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányai közötti megállapodást 1956. május 25-én írták alá Moszkvában. A megállapodás jogot biztosít a brit halászhajóknak a Barents-tenger vizein való halászatra a Kola-félsziget partjai mentén, a szárazföldön a Kanin-foktól keletre fekvő Nosz-fok és a Kolgujev-sziget partjai mentén, a dagályvonaltól számított három tengeri mérföldön túl mind a szárazföldön, mind a szigeteken. Mivel a Szovjetunió felbomlása után Oroszország lett a Szovjetunió jogutódja, a megállapodás továbbra is hatályban maradt.
Makszim Uvajdov, a mezőgazdasági minisztérium helyettes vezetője megjegyezte, hogy a megállapodás egyoldalú volt, és csak a brit félnek kedvezett, miközben a dokumentum nem adott ilyen jogköröket a szovjet és később az orosz halászoknak.
German Zverev, az Összoroszországi Halászok Szövetségének elnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek kifejtette, hogy a megállapodás felmondása az egyik fél részéről nem sérti a nemzetközi jogot. Mint viszont Konsztantyin Koszacsov, a Föderációs Tanács alelnöke a Telegramban megjegyezte, Nagy-Britannia halászati tilalma a Barents-tenger orosz zónájában Moszkva régóta esedékes, törvényes és megfelelő válasza London barátságtalan lépéseire.
A Daily Mail korábban azt írta, hogy csak 2023-ban a brit halászok „kolosszális” mennyiségű – több mint 566 ezer tonna – tőkehalat fogtak ki a Barents-tengeren.
