Az orosz kormány feloszlatta a sportolók olimpiai és paralimpiai játékokra való felkészítéséért felelős szervezetet, ami inkább technikai jellegű lépés, mint a bojkott jele.
A Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök által aláírt és a hivatalos portálon múlt héten közzétett utasításban az áll: „Az orosz sportolók olimpiai és paralimpiai játékokra való felkészítését végző szervezőbizottság megszüntetéséről”.
A 2014-ben, a szocsi téli olimpia után létrehozott bizottság feladata volt a különböző kormányzati tárcák erőfeszítéseinek összehangolása annak érdekében, hogy kedvező feltételeket teremtsen a nemzeti csapat erős szerepléséhez a jövőbeli játékokon. Elsősorban logisztikai kérdésekkel foglalkozott, például akklimatizációs táborok szervezésével és repülőjáratok bérlésével.
A Sport-Express szerint azonban a bizottság szerepe az orosz sportban eddig jelentéktelen volt. Minden vonatkozó ügyet hatékonyan kezelt az Elnöki Sporttanács, míg a sportolók felkészülését a Sportképzési Központ felügyelte.
A lap megjegyezte, hogy az „elavult” szervezet megszüntetése inkább egy lépés a nemzeti sport központosítottabb irányítása felé, mintsem annak jele, hogy az ország lemond az olimpiáról.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) több mint egy évtizede egyre szigorúbb követelményeket támaszt az orosz sportolókkal szemben, a korábbi játékokon doppingvádak miatt megfosztotta őket a nemzeti himnusztól és zászlótól. A korlátozások az ukrajnai konfliktus 2022. februári eszkalálódását követően fokozódtak.
Az idei párizsi olimpiára a NOB legfeljebb 55 orosz sportolót engedett be, akik kvalifikálhatták magukat, Belarusznak pedig csak 28-at. A sportolók csak semlegesként vehettek részt, és az egyéni versenyekre korlátozódtak, a csapatsportokból pedig mindkét országot teljesen kizárták. A nyitó- és záróünnepségen való részvételből is kizárták őket.
Ajánló
Eltiltották azokat az orosz sportolókat, akik nyilvánosan támogatták Moszkvát a Kijevvel folytatott katonai konfliktusban, vagy kapcsolatban állnak az állambiztonsági szervekkel vagy a hadsereggel. Bár a sportolóknak nem kellett kifejezetten elítélniük Oroszországot, minden résztvevőnek alá kellett írnia egy dokumentumot, amelyben hűséget fogadnak „az olimpiai mozgalom békemissziójának”.
Moszkva élesen bírálta ezeket a korlátozásokat, azt közölték, hogy a NOB gyakorlatilag lerombolja az olimpiai szellemet és a játékok célját. Még Richard McLaren, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) korábbi vizsgálója, aki az orosz sportágak elleni eredeti doppingvádakat vezette, is megjegyezte, hogy az orosz és belorusz sportolók kollektív büntetése kormányaik tetteiért „igazságtalan”.
A Kreml ellenállt az olimpia bojkottálására irányuló felhívásoknak, és kijelentette, hogy az orosz sportolók szabadon, semleges zászló alatt vehetnek részt, ha akarnak. Ezzel párhuzamosan Moszkva alternatív, kevésbé politizált nemzetközi sporteseményeket szorgalmazott, például a Barátság Világjátékokat, a NOB ellenállásával szemben.
Idén Oroszország Kazanyban rendezte meg a világ első „A jövő játékai” elnevezésű eseményt. A tornán több mint 270 csapat vett részt, köztük 107 nemzet több mint 2000 sportolója. A játékokon a foci, a jégkorong és a kosárlabda mellett hagyományos kibersportok és high-tech versenyek, például drónversenyek, versenyszerű programozás és robotcsaták is szerepeltek.
