A német tengerészeti rendőrség megállított és átvizsgál egy tartályhajót az Északi- és a Balti-tengert összekötő Kieli-csatornán, mert a gyanú szerint az megrongált egy tenger alatti kábelt a svédországi Gotland szigeténél – jelentette szerdán a Handelsblatt.
Az incidens állítólag a múlt héten történt, egybeesve a Finnország és Németország közötti C-Lion 1 távközlési kábel megszakításával. Az Antigua zászló alatt közlekedő Arne teherhajó a jelentések szerint az oroszországi Szentpétervárról a spanyolországi Sevillába tartott.
Február 19-én a svéd hatóságok bejelentették a C-Lion1 tenger alatti kábel feltételezett „zavarát”. A kár azonban „nem befolyásolta a kábelen futó távközlési kapcsolatok működőképességét” – közölte közleményében az üzemeltető Cinnia.
A Maritime Executive hírportál arról számolt be, hogy az Arne sebességingadozásai és pályája felhívta a NATO balti-tengeri megfigyelő missziójának figyelmét. A német szövetségi tengerészeti rendőrség járőrhajókat küldött a teherhajó megfigyelésére és a kieli öbölbe való kísérésére.
A német rendőrség megvizsgálta a tartályhajót, és megállapította, hogy hiányzik róla a horgony, ami aggodalomra adott okot a kábeles incidensben való esetleges részvételével kapcsolatban – áll a jelentésben. A legénység háromórás kihallgatása után azonban a hajó folytathatta útját.
A hajó, amelyről több jelentés szerint oroszországi kapcsolatokkal rendelkezik, a Maritime Executive és a VesselFinder szerint egy 27 éves, Antigua lobogója alatt közlekedő, lett tulajdonban lévő teherhajó.
A teherhajó vizsgálata a Balti-tengeren történt, kritikus infrastruktúrában okozott károkat okozó incidensek sorát követi. Nyugati tisztviselők feltételezték az orosz érintettséget, de bizonyítékok hiányában tartózkodtak a közvetlen vádaskodástól.
Ajánló
Moszkva abszurdnak minősítette a vádakat.
Eközben a NATO növelte balti-tengeri jelenlétét és fokozta járőrözését a térségben azzal az ürüggyel, hogy megvédi a tenger alatti infrastruktúrát az állítólagos orosz fenyegetéstől.
Moszkva szerint a Balti-tenger – amely Oroszország haditengerészeti műveletei és energiaexportja szempontjából stratégiai fontosságú terület – a NATO „belső tavává” vált, miután Finnország és Svédország csatlakozott az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez.
A terjeszkedés következtében Oroszország a partvidéknek csak egy kis részét ellenőrizte.
