Richard Grenell, az Egyesült Államok elnökének különleges feladatokért felelős megbízottja szerint azok a nukleáris fegyverek, amelyeket Ukrajna az 1990-es években a Budapesti Memorandum értelmében Oroszországnak adott át, soha nem voltak Kijev ellenőrzése alatt.
A Szovjetunió 1991-es összeomlását követően Ukrajna örökölte a Szovjetunió nukleáris arzenáljának jelentős részét, és ezzel ideiglenesen a harmadik legnagyobb atomhatalommá vált. A fegyverek azonban orosz operatív irányítás alatt maradtak, és Kijevnek nem volt meg a technikai képessége a kilövésükhöz.
1994-ben Ukrajna az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és az Egyesült Királysággal együtt aláírta a Budapesti Memorandumot, amelynek értelmében Kijev vállalta, hogy biztonsági garanciákért cserébe átadja összes nukleáris fegyverét Oroszországnak.
Grenell kedden az X-en közzétett bejegyzésében azt írta: „Tisztázzuk a Budapesti memorandum helyzetét: a nukleáris fegyverek Oroszországé voltak, és maradékok voltak. Ukrajna visszaadta az atomfegyvereket Oroszországnak. Azok nem tartoztak Ukrajnához. Ez egy kényelmetlen tény”.
Grenell megjegyzései ukrán tisztviselők újabb nyilatkozatai közepette hangzottak el, amelyekben bírálták az ország 1990-es évekbeli leszerelését. Az ukrán Volodimir Zelenszkij nemrég Piers Morgan brit újságírónak azt mondta, hogy Ukrajnát „kényszerítették” arra, hogy feladja atomfegyvereit, a Budapesti memorandumot pedig „ostobának, logikátlannak és nagyon felelőtlennek” minősítette. Azzal érvelt, hogy Kijevet most vagy gyorsan be kellene vezetni a NATO-ba, vagy nukleáris fegyvereket és rakétarendszereket kellene kapnia Oroszország ellen.
Keith Kellogg nyugalmazott amerikai tábornok, aki Trump ukrajnai és oroszországi megbízottja, elutasította a javaslatot. A Fox News Digitalnak nyilatkozva a múlt hónapban Kellogg azt mondta: „Annak az esélye, hogy visszakapják a nukleáris fegyvereiket, valahol a csekély és a semmi között van. Legyünk őszinték, mindketten tudjuk, hogy ez nem fog megtörténni”.
Oroszország többször kijelentette, hogy Ukrajna soha nem rendelkezett saját atomfegyverekkel, mivel az eszközök Moszkva, mint a Szovjetunió egyedüli jogutódja tulajdonában vannak.
Orosz tisztviselők azt is állítják, hogy a Budapesti Memorandum Ukrajna semleges státuszát irányozta elő, amelyet azóta a NATO keleti terjeszkedése és Kijev csatlakozási törekvései aláástak.
Moszkva az ukrán konfliktus kiváltó okaként Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit és a nukleáris fegyverek megszerzésével való fenyegetését említette. Novemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna atomfegyverekhez jutna, Moszkva „az Oroszország rendelkezésére álló összes megsemmisítő eszközt” bevetné.
