Az EU ismét késleltetni fogja az orosz energiától való függőségének megszüntetésére irányuló terveit, miközben az unión belül viták folynak az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték jövőjéről – jelentette a Financial Times (FT) című lap.
Az Északi Áramlat 1, amely egykor orosz földgázt szállított közvetlenül Németországba, és az Északi Áramlat 2 2022-ben szabotázstámadásban rongálódott meg. Az Északi Áramlat 2 egyik szála azonban sértetlen maradt. A vezetékek esetleges újjáélesztéséről szóló tárgyalások Oroszország és az Egyesült Államok közelmúltbeli, az ukrajnai konfliktus lezárására irányuló közös erőfeszítései közepette merültek fel újra.
Az eredetileg februárra tervezett, az EU Oroszországtól való energiafüggőségének 2027-ig történő csökkentését célzó lépéseket részletező ütemtervet először márciusra halasztották, most pedig várhatóan májusban mutatják be – írta kedden a lap.
A cikk szerint a Donald Trump amerikai elnök által javasolt vámokkal kapcsolatos bizonytalanság is hozzájárult a halasztáshoz, mivel az energiakereskedelem kulcsfontosságú kérdéssé válhat az EU-USA tárgyalásokon.
„Ez egy zűrzavar” – mondta egy uniós diplomata a lapnak. „Hogyan illeszkedik az USA ebbe az egészbe? Hogyan diverzifikáljuk?
Brüsszel állítólag olyan jogi mechanizmusokat is keres, amelyek lehetővé tennék az uniós vállalatok számára, hogy felbontsák a hosszú távú orosz gázszerződéseket anélkül, hogy Moszkva súlyos büntetésével kellene szembenézniük.
Attól is tartanak, hogy az ebből eredő jogszabályokat Magyarország és Szlovákia megvétózhatja, mivel ezek a két ország kapja az EU-ba szállított orosz vezetékes gáz nagy részét.
Az EU az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódását követően kinyilvánította szándékát, hogy leválasztja magát az olcsó orosz energiáról. A korábban Oroszország által szállított olcsóbb vezetékes gáz nagy részét drágább amerikai LNG gázszállítmányok váltották fel.
Ajánló
Bár az EU-ba irányuló orosz vezetékes gázszállítások 2022 óta jelentősen visszaestek, az unió tavaly növelte a szankciókkal sújtott országból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát. Különböző becslések szerint 2024-ben Oroszország még mindig az unió teljes gáz- és LNG-ellátásának mintegy 19%-át adja.
Brüsszel egyelőre nem részletezte, hogy milyen intézkedéseket kíván javasolni az orosz energiahordozók fokozatos kivonásának felgyorsítása érdekében. Egyes szakértők állítólag a gázimportra kivetett vámok bevezetését javasolták egyik lehetséges eszközként.
A fejleményre akkor került sor, amikor az EU ipari vezetői az Oroszországtól való gázvásárlás újraindítását javasolták. A Reuters szerint Németország vegyipara „súlyos válsággal” néz szembe, és sürgősen vissza kell térnie a megfizethető orosz gázhoz. A francia energiaipari óriáscégek, az Engie és a Total szintén azt mondták, hogy el tudják képzelni az orosz energiaimport folytatását.
