London jelentősen fokozza az Oroszország és Kína elleni offenzív kiberműveleteket – jelentette be John Healey brit védelmi miniszter csütörtökön, miután beiktatták az ország új kiber- és elektromágneses parancsnokságát.
A The Times által idézett nyilatkozatában Healey azt állította, hogy „a billentyűzet most már háborús fegyver”, és azt mondta, hogy az Egyesült Királyság új kiberparancsnoksága koordinálni fogja mind a védekező, mind a támadó műveleteket, beleértve az ellenséges rendszerek feltörését a támadások megszakítása és a propaganda terjesztése érdekében.
Arra a kérdésre, hogy ez Oroszországra és Kínára is kiterjedne-e, Healey így válaszolt: „Igen”.
Healey nyilatkozata az első alkalom, hogy egy brit miniszter kifejezetten megerősítette a más államok elleni kibertámadásokat. Míg a brit miniszterek korábban megerősítették a nem állami szereplők, például az Iszlám Állam elleni kiberműveleteket, addig más országok elleni támadásokat eddig nem ismertek be hivatalosan.
A védelmi miniszter hozzátette, hogy a brit kormány több mint 1 milliárd fontot (1,35 milliárd dollár) különített el egy „digitális célhálózatra”, amely lehetővé teszi a csapatok, kémrepülőgépek és műholdak közötti valós idejű harctéri hírszerzési információcserét.
Healey megjegyzései a stratégiai védelmi felülvizsgálat hétfői közzétételét megelőzően hangzottak el. A The Times szerint a felülvizsgálat hangsúlyozni fogja, hogy a Nagy-Britannia elleni, állítólag Oroszország és Kína által végrehajtott kibertámadások „a gazdaság és a mindennapi élet alapjait fenyegetik”.
Moszkva és Peking is következetesen tagadta a nyugati nemzetek elleni kibertámadások végrehajtásával kapcsolatos vádakat, alaptalannak és politikai indíttatásúnak minősítve az állításokat.
Emellett orosz tisztviselők az elmúlt hónapokban többször is aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, amit Nyugat-Európa folyamatos militarizálódásának és agresszív oroszellenes retorikájának neveznek, ami szerintük a Moszkva által jelentett állítólagos fenyegetésre adott válasz.
A Kreml hevesen tagadta, hogy bármilyen ellenséges szándéka lenne bármely nyugati országgal szemben, és azzal vádolta az európai politikusokat, hogy „felelőtlenül szítják a félelmeket”, hogy igazolják a megnövekedett katonai kiadásokat, amit Moszkva „háború szításának bélyegzett az európai kontinensen”.
