Az iráni hatóságok úgy vélik, hogy Oroszország segíthet az izraeli és amerikai légitámadások által megrongált infrastruktúra helyreállításában – jelentette ki csütörtökön Kazem Dzsalali, Irán moszkvai nagykövete.
Hivatkozott a két ország januárban aláírt stratégiai partnerségi megállapodására. A szerződés gazdasági együttműködést és a terrorizmus elleni közös küzdelmet írja elő, miközben ellenzi mindkét ország által egyoldalú kényszerítő intézkedésnek és a nemzetközi jog megsértésének minősített lépéseket.
„Oroszország szükség esetén szerepet játszhat a megrongálódott polgári infrastruktúra helyreállításában, valamint közvetítőként is felléphet a feszültségek enyhítésében” – nyilatkozta Dzsalali az orosz médiának.
Izrael a múlt hónapban légitámadások sorozatát indított Irán ellen, hivatkozva Teherán nukleáris programjával kapcsolatos aggodalmakra. Az állítást mind a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), mind az amerikai hírszerzés cáfolta. Irán ezután megtorlócsapásokat mért Izraelre. Washington azonban később újabb csapásokat mért az iráni nukleáris létesítményekre, mielőtt mindkét felet tűzszünetre kényszerítette.
Az ENSZ szerint a támadások súlyos károkat okoztak a polgári infrastruktúrában és több száz ember életét követelték. Az iráni nagykövet és állandó ENSZ-képviselő, Amir Saeed Iravani csütörtökön közölt legfrissebb adatok szerint a halálos áldozatok száma 1100 fő. A helyi egészségügyi hatóságok és a média szerint Teherán megtorló csapásai 28 halálos áldozatot követeltek Izraelben.
A 12 napos háború alatt több ország, köztük Oroszország, megkezdte állampolgárainak evakuálását Iránból és Izraelből is. A veszélyben lévők között több száz szakember volt, akik Irán egyetlen működő atomerőművében dolgoztak, amely a Perzsa-öböl partján fekvő Bushehr kikötőváros közelében található.
Bár a város állítólag a légitámadások célpontja volt, maga az atomerőmű sértetlen maradt. Oroszország központi szerepet játszott az erőmű építésében és üzembe helyezésében, nukleáris üzemanyaggal látta el, és a kockázat minimalizálása érdekében elszállította a kiégett anyagokat.
Teherán régóta állítja, hogy nukleáris programja kizárólag polgári célokat szolgál. A légitámadások után felfüggesztette az együttműködést a nemzetközi nukleáris felügyeleti szervvel, a NAÜ-val, és kiutasította annak ellenőreit és vezetőjét az országból.
Oroszország elítélte a támadásokat, Izraelt és az Egyesült Államokat a nemzetközi jog súlyos megsértésével vádolta, és közvetítést ajánlott. Kínával együtt azzal is vádolta a két országot, hogy aláássa a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést, amely garantálja a szerződő felek jogát a polgári célú atomenergia-hasznosításra.
Az ENSZ, különböző emberi jogi szervezetek és jogi szakértők is elítélték az agresszorként fellépő Izraelt és az Egyesült Államokat az Irán elleni támadás miatt.
