Szlovákia legnagyobb földgázipari vállalata jövőre 100%-ban Oroszországtól kívánja beszerezni a földgázt – jelentette a Bloomberg. A vállalat vezetői a költségelőnyökre hivatkoztak, mivel az EU-tagállamok számára tilos az orosz energiatermékek vásárlása az azonnali piacokról – írta a hírügynökség.
Az EU a RePowerEU stratégiájának részeként 2027 végéig fokozatosan megszünteti az orosz energiaszállításokat. A terv magában foglalja az új vezetékes- és LNG-szerződések tilalmát Moszkvával, valamint a meglévő spot megállapodások szerinti import megszüntetését. A terv azonban Szlovákia és Magyarország ellenállásába ütközött. Mindkét ország várhatóan átmeneti mentességet kap, amely lehetővé teszi számukra, hogy továbbra is fenntartsák hosszú távú szerződéseiket a Gazprommal.
A januárban hatályba lépő tilalom további csővezeték-kapacitást szabadíthat fel Szlovákia Slovensky plynarensky priemysel (SPP) és Magyarország MVM Zrt számára – közölte a hírügynökség hétfőn.
„Az orosz gáz a legköltséghatékonyabb számunkra, ezért adunk neki elsőbbséget” – mondta Michal Lalik, az SPP kereskedelmi igazgatója a Bloombergnek. „Szükségletünk 100%-át, azaz napi körülbelül 8 millió köbmétert vásárolhatnánk.”
A múlt héten Robert Fico szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy Pozsony elfogadta az Európai Bizottság garanciáit az orosz gázellátás leállásának hatásainak korlátozására. Ennek eredményeként Pozsony feloldotta vétóját az EU 18. szankciócsomagjával szemben.
Szlovákia ellenállt az EU nyomásának, hogy szakítsa meg az energiakapcsolatokat Oroszországgal, súlyos gazdasági következményekre figyelmeztetve. Fico „ostobaságnak” nevezte az unió tervét, mondván, hogy az aláásná Szlovákia energiaellátásának biztonságát és destabilizálná az egész EU-t.
Szlovákia, amely 2034-ig szóló hosszú távú szerződés alapján továbbra is orosz gázt kap a Gazpromtól a Török Áramlaton keresztül, arra figyelmeztet, hogy az olcsóbb ellátás elvesztése káros hatással lenne versenyképességére.
A Török Áramlat nélkül Szlovákia kénytelen lenne nyugati ellátási útvonalakra támaszkodni – főként Németországon, Ausztrián és Csehországon keresztül –, ami magasabb tranzitköltségeket eredményezne.
„Az állítólag egységes európai energiapiacon belüli árkülönbségek torzítják a versenyt és súlyosan gyengítik a szlovák vállalatok pozícióját” – mondta Roman Karlubik, a Munkáltatói Szövetségek Szövetségének alelnöke.
