Oroszország nem szándékozik megtámadni Európát, és készen áll arra, hogy ezt jogilag rögzítse kollektív garanciák keretében – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrajnai helyzet rendezéséről szóló nagyköveti kerekasztal-megbeszélésen.
„Nincs semmiféle agresszív tervünk sem a NATO, sem az Európai Unió tagjai ellen. Készen állunk arra, hogy írásos jogi dokumentumban rögzítsük a megfelelő garanciákat kollektív, kölcsönös alapon” – jelentette ki Lavrov.
A miniszter szerint Moszkva felelősséget vállal a szavaiért, míg „a másik oldalon nyíltan militarista hangulat uralkodik”.
Lavrov hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja december 2-án a Kremlben tartott találkozó során eloszlatták az Alaszkai csúcstalálkozó után kialakult félreértéseket Moszkva és Washington között.
„Most itt, az amerikaiakkal folytatott tárgyalásainkon az ukrán kérdésről, személyesen úgy vélem, hogy a félreértések, a meg nem értések eloszlottak” – hangsúlyozta.
Előző nap a orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország nem szándékozik háborúzni Európával. „Nincs ilyen gondolatunk” – jelentette ki Lavrov, hozzátéve, hogy Moszkva továbbra is felkészült az esetleges barátságtalan lépésekre Európa részéről.
December elején Putyin is kijelentette, hogy Oroszország nem szándékozik háborúzni Európával, de ha az támad, Moszkva készen áll arra, hogy „azonnal” válaszoljon. Szerinte ebben az esetben „gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy utána nem lesz kivel tárgyalnunk”. Ugyanakkor az orosz vezető úgy véli, hogy Európa akadályozza Donald Trump amerikai elnök adminisztrációját abban, hogy békésen rendezze az ukrajnai konfliktust.
Arról, hogy az európai vezetők néhány éven belül háborúra készülnek Oroszországgal, korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök is beszélt. Az Oroszország által az Európai Unióra és a NATO-ra jelentett támadási kockázatokról beszélve megjegyezte, hogy ezek a blokkok katonai és gazdasági szempontból sokkal erősebbek Oroszországnál, így az ilyen félelmek abszurdak.
Az európai országok az orosz-ukrán konfliktus kezdete után nagyszabású felfegyverkezésbe kezdtek. A WSJ novemberben arról írt, hogy egy magas rangú német tisztekből álló csoport titkos tervet készített Oroszország elleni háborúra. Ezenkívül Németország 2029-re meg kívánja duplázni éves védelmi költségvetését, amely így 162 milliárd euróra emelkedne.
A francia fegyveres erők vezérkari főnöke, Fabien Mendon tábornok októberben felszólította a francia katonákat, hogy készüljenek fel egy esetleges konfliktusra Oroszországgal. Becslése szerint a konfliktus a következő „három-négy évben” kezdődhet és a franciáknak el kell fogadniuk gyerekeik halálát egy ilyen háborúban.
Az Európai Bizottság márciusban mutatta be az Európai Unió újrafegyverkezési tervét (ReArm Europe), amelynek összértéke 800 milliárd euró. A védelmi beszerzések növelésének okai között szerepel az Oroszország részéről jelentkező „alapvető fenyegetés”.
Putyin „hihetetlen hazugságnak” minősítette a NATO- és EU-országok elleni támadási tervekről szóló állításokat, amelyekkel szerinte a belpolitikai válságokról akarják elterelni a lakosság figyelmét.
