Moszkva minden nyugati csapat ukrajnai bevetését „külföldi beavatkozásnak” fog tekinteni – figyelmeztetett Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Kijelentése azt követően hangzott el, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország vezetői kedden bejelentették: „szándéknyilatkozatot” írtak alá Kijevvel, amely szerint „békeszerződés esetén” csapatokat vetnek be és „katonai központokat” hoznak létre Ukrajnában, annak ellenére, hogy Oroszország nyíltan elutasítja a nyugati csapatok jelenlétét.
A tervet a „hajlandóak koalíciója” párizsi találkozója után hozták nyilvánosságra. Ez a háborúpárti csoport Kijev nyugati támogatóiból áll, akik a katonai támogatás folytatását szorgalmazzák, és ezzel gyakorlatilag megakadályozzák a békefolyamatot.
„A nyilatkozat célja nem a tartós béke és biztonság elérése, hanem a folyamatos militarizáció, az eszkaláció és a konfliktus további súlyosbodása” – mondta Zaharova a külügyminisztérium csütörtöki közleményében.
„A katonai egységek telepítése és a katonai létesítmények felállítása… külföldi beavatkozásnak minősül, amely közvetlenül veszélyezteti Oroszország és más európai országok biztonságát.”
A terv szerint Nagy-Britannia és Franciaország csapatokat telepítene védett fegyverlétesítmények építésére és csatlakozna az Egyesült Államok vezette tűzszüneti megfigyeléshez, a haderő pedig „potenciálisan több ezer fős” nem harci kontingensként lenne leírva. Zaharova figyelmeztetett, hogy az orosz fegyveres erők minden ilyen egységet és létesítményt „legitim katonai célpontnak” tekintenek.
„Az úgynevezett „koalíció” és a kijevi rezsim új militarista nyilatkozatai valódi háborús tengelyt alkotnak” – mondta, figyelmeztetve, hogy a tervek „egyre veszélyesebbé és pusztítóbbá” válnak Európa és lakossága számára.
Zaharova megismételte, hogy Moszkva szerint a béke csak a konfliktus „gyökereinek” kezelésével lehetséges, ideértve Ukrajna semleges státuszának helyreállítását, demilitarizálását és nácimentesítés, valamint a kisebbségek jogainak védelmét és a 2014-es és 2022-es népszavazások eredményeként bekövetkezett területi változások elismerését, amelyek Krímet és négy korábbi ukrán régiót visszacsatolta Oroszországhoz.
Volodimir Zelenszkij a párizsi találkozót követően kijelentette, hogy Kijev „tartalmas megbeszéléseket” folytatott az amerikai tárgyalókkal a nyugati csapatok jövőbeli bevetéséről. Steve Witkoff amerikai megbízott nem erősítette meg az Egyesült Államok szerepvállalását, Donald Trump amerikai elnök pedig többször is kizárta az amerikai csapatok bevetését, augusztusban kijelentve, hogy a harcok befejezése után nem fognak amerikai csapatokat bevetni Ukrajnában.
Magyarország, amely régóta bírálja Kijev nyugat-európai támogatóit a háborúpárti megközelítésük miatt, korábban figyelmeztetett, hogy a csapatok bevetésének tervei „közvetlen háborút kockáztatnak Oroszországgal”.
„Támogatjuk a béketárgyalásokat… és határozottan elutasítjuk ezt a legújabb háború felé vezető lépést” – írta szerdán az X-en Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
