Tíz év elegendő idő ahhoz, hogy emlékezve Oroszország első elnöke, Borisz Jelcin szavaira /„Őrizzétek meg Oroszországot!”/, megkérdezzük magunktól: milyen sikereket értünk el? Amint a Vremja Novosztyej írja: „ akkor, a jelcini időkben úgy tűnt: ha a csőd után kikeveredünk az adósságokból, kicsit fellélegzünk, rendet teszünk Csecsen-földön és a Gazpromban, akkor országunk előtt megnyílik minden út. Megvalósíthatónak láttuk a nagyszabású reformterveket. Úgy tűnt, csak az előrehaladás lehetséges. De kiderült, hogy a kört járjuk” – írja a lap. Még pedig olyan mértékig, hogy a majdnem véghez vitt energetikai strukturális reform most visszafelé halad. Igen, mi az elmúlt években megtanultuk jól összeszerelni a más országokban kigondolt személygépkocsikat. Megtanultuk, hogy ezeket az autókat megvásárolhatjuk hitelbe. Megtanultuk összevetni a takarékbetétek jövedelmezőségét rubelben, dollárban és euróban. Kialakítottuk az új repülőgépet, összeszereltünk néhány tengeralattjárót. Ez a gazdaságban.
A hivatali fegyelem szükségességének ürügyén törölték a kormányzói választásokat. A politikai stabilitás szükségességének ürügyén elveszett az országos választások értelme. A „magántulajdonos hatékonyabb az államnál” axiómától áttértünk arra, hogy naponta próbáljuk igazolni: az állam legalábbis igazságosabb/?/. De nem is ez a legfontosabb. A fő dolog az, hogy -a nemzetközi konjuktúra miatt- kedvezményes létfeltételek tíz esztendeje alatt mi valahogyan észrevétlenül megszoktuk, hogy…nincs értelme a távolba tekinteni. Tudjuk a helyünket: nekünk nagy múltunk van, a jövőben pedig van esélyünk, hogy ismét igazi eurázsiai nagyhatalom legyünk. A 90-es években gyakran restelkedtünk Jelcin miatt. De éppen ő maradt az új Oroszország számára az eredmények mércéje, a szabadság és a nagyság mértéke.
Az ország fennmaradt. Sőt, nagyon komoly gazdasági növekedés történt. Ezt persze összefüggésbe lehet hozni a rendkívül kedvező gazdasági konjuktúrával, de az óvatos politikát folytató kormány ésszerű makrogazdasági tevékenységével is. Így például létrejött a tartalékalap. Ez komoly segítséget nyújtott abban, hogy szembe szálljunk a gazdasági világválság kihívásaival. Vannak problémáink, de ezek más jellegűek. Nem függenek össze azzal, hogy a szövetségi állam kialakításánál hatalmas erőfeszítéseket fordítsunk a területi integritás megőrzésére.
– A társadalom stabilitása szempontjából a Jelcint követő évtizedben lezajlott változások egészében véve jó irányúak. Azért, mert csak a stabilitást elérve tudunk tovább lépni. A nagy sebességel haladó gépkocsi nagyon jó, ha csak kissé kanyargós az út, de az árokban találhatja magát az első komoly kanyarnál. Előttünk még számos komoly kanyar van. Már csak azért is, mert ezek a kanyarok ott vannak az egész világ előtt. A mostani gazdasági válság nem az első, és semmiképpen sem az utolsó. Továbbra is össze kell vetnünk a változtatások óhaját a túlzott változásokkal szembeni védelem szükségességével.
forrás: www.lenta.ru
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
