A Brent nyersolaj ára csütörtökön 126 dollárra emelkedett, miután az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások megrekedtek, és hírek szerint Donald Trump amerikai elnök meghosszabbíthatja az iráni kikötők blokádját.
Ezzel először érte el a 126,3 dolláros szintet 2022 márciusa óta, amikor az ukrajnai konfliktus eszkalálódott. Az árak később 125,30 dollárra csökkentek. A West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj ára is 10,5%-kal, hordónként 110,5 dollárra emelkedett, mivel a Hormuzi-szoroson átmenő forgalom továbbra is zavarokkal küzd.
Szerdán a média a Fehér Ház tisztviselőire hivatkozva arról számolt be, hogy Trump elrendelte az iráni kikötők blokádjának „hónapokra” történő meghosszabbítását annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Teheránra, hogy hozzájáruljon egy kedvezőbb békemegállapodáshoz.
Az iráni hatóságok ragaszkodtak ahhoz, hogy mindaddig megakadályozzák az Egyesült Államok és szövetségesei hajóinak áthaladását a Hormuzi-szoroson – amely a globális nyersolaj-kereskedelem mintegy 25%-át bonyolítja le –, amíg az országot nyomás alá tartják.
Teherán arra is figyelmeztetett, hogy készen áll „példátlan katonai akció” indítására az amerikai kikötőblokád feloldása érdekében.
A nap későbbi részében az amerikai Központi Parancsnokság vezetője, Brad Cooper állítólag terveket fog bemutatni Donald Trump amerikai elnöknek egy esetleges újabb katonai akcióval kapcsolatban Irán ellen. Csütörtökön az Axios forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a Pentagon lépései között szerepelhet egy „rövid és hatékony” csapássorozat az Iszlám Köztársaság infrastruktúrája és egyéb célpontjai ellen, a szárazföldi erők bevetése a Hormuzi-szoros egyes részeinek elfoglalására a hajóforgalom felszabadítása érdekében, valamint egy különleges erők által végrehajtott művelet Irán dúsított uránjának lefoglalására.
Az április közepén Iszlámábádban meghiúsult tárgyalások óta nem volt közvetlen találkozó az amerikaiak és az irániak között. Újabb tárgyalási fordulóra számítottak ugyanazon a helyen a hétvégén, de az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi állítólag elutasította a találkozót Trump küldötteivel, Steve Witkoffal és Jared Kushnerrel.
Pakisztáni források szerint a felek továbbra is üzeneteket cserélnek egymással annak érdekében, hogy kidolgozzanak egy lehetséges megállapodást a konfliktus lezárására, amely az Egyesült Államok és Izrael február 28-i iráni támadása után robbant ki.
A hét elején tovább nőtt a bizonytalanság az olajpiacon, miután az Egyesült Arab Emírségek, a világ egyik legnagyobb olajexportőre bejelentette, hogy május 1-jén kilép az Olajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC) és a tágabb értelemben vett OPEC+ szervezetből. Abu-Dzabi szerint a döntést nemzeti érdekek motiválják, és ez egy hosszú távú stratégia része, valamint egy „szuverén, stratégiai döntés”, amelynek célja, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson az országnak az olajtermelés terén.
