Május 11-én volt az évfordulója annak, amikor a kijevi államcsínnyel elégedetlen donbássziak a függetlenség és a Donyecki és Luganszki Népköztársaság mellett szavaztak – írja a RIA Novosztyi. A Donbásszon az elmúlt egy évben megállás nélkül foyltak a harcok. A régió a humanitárius katasztrófa szélére sodródott, de ettől függetlenül sikerült kialakítani a saját kormányszerveket, választásokat tartani, kifizetni a szociális segélyeket és nyugdíjakat. A Donyecki és Luganszki Népköztársaságban törvényesen megválasztott helyhatósági és parlamenti képviselők jelentek meg, a köztársaságokban bevezették a két-valutás pénzrendszert, a gazdaságot pedig Oroszországra támaszkodva építik. A köztársaságok vezetői biztosak benne, hogy egy év alatt megtettek mindent, ami az erejükből telik. Május 11-ét egy fontos napként ünnepelnek meg. Donyeckben május 11-én 11-kor egy felvonulás kezdődik a város főutcáján, ahol a tervek szerint legalább 30 ezer ember vonul fel.
Az ukrán parlament 2014 februárjában eltávolította Viktor Janukovicsot a hatalom éléről – megszegve az ország alkotmányát – és soron kívüli választásokat tartottak május 25-én. Donbássz lakossága nem ismerte el a választás eredményét. Több megyében is elégedetlenségi hullám kezdődött ahol több száz ember fejezte ki elégedetlenségét, beleértve Harkov, Luganszk és Donyeck megyét. Donbásszon megkezdődött az önvédelmi erők szervezése, amelynek feladata az Euromajdan radikális erőinek kiszorítása a régióból. Kezdeményező csoportok jöttek létre, amelyek egy referendum követelésével akartak a kormány elé állni. A képviselőknek nem sikerült eredményeket elérni, a politikai elit pedig elhagyta a luganszki és donyecki területeket. A tüntetők ezután kezdték meg elfoglalni a kormányhivatalokat.
2014. április hetedikén kikiáltották a Donyecki Népköztársaság függetlenségiét és elfogadták a szuverenitási határozatát és a függetlenségi népszavazásról döntöttek. Kijev követelte, hogy a tüntetők hagyják el az elfoglalt hivatalokat. Harkovban erővel fojtották el a tüntetéseket. A donyecki és luganszki események miatt Kijev a bevetette a légi és szárazföldi erejét a tüntetők ellen. Tüzérséggel és repülőgépekkel bombázni kezdték a békés városokat. Sok hivatalnok és a város elitje egyszerűen elhagyta a munkahelyét és otthonát. A gyorsütemben létrehozott DNR Népi Tanácsa megpróbálta biztosítani a bányák és gyárak szüntelen működését. Kijev nem volt hajlandó párbeszédet folytatni a köztársaság képviselőivel, a donbásszi lakosokat és az újonnan létrejött köztársaság képviselőit terroristáknak nyilvánította.
Függetlenségi referendum
A népszavazást mindentől függetlenül sikerült megtartani. A szavazók 89,07 százaléka a függetlenség mellett szavazott, ellene 10,19 százalék, 0,74 százalék szavazólap pedig megsérült. Az LNR-ben tartott népszavazás „igen” válaszai még nagyobb arányban győztek. A függetlenség ellen mindössze 3,8 százalék szavazott.
A hatalom létrejötte
2014 tavaszán létrehozták a Donyecki Népköztársaság Népi Tanácsát, amely száz aktivistából állt. Az első ülésére a megyei adminisztráció épületében került sor. Ekkor választották ki a minisztereket és a katonai erő vezetőit. Ősz közepére a minisztériumok többségének munkája mondhatni akadálymentesen zajlott. Megjelent a katonai rendőrség és a parancsnokság is. Annak érdekében, hogy az új szervek vezetői legitimmé váljanak, úgy döntöttek, hogy választásokat tartanak november másodikán. A Donyecki Népköztársaság élére hivatalosan ekkor került Alekszandr Zaharcsenko, a Luganszki Népköztársaság élére pedig Igor Plotnickij. A választásokon pártok helyett társadalmi mozgalmak vettek részt. 2015-ben működni kezdtek a bíróságok és a Főügyészség. A Népi Tanács második összehívása elkezdte aktívan fejleszteni és bevezetni az új jogszabályokat.
Helyreállítások
A harci cselekményekben súlyos kárt szenvedett Donbássz infrastruktúrája. Több várost is elvágtak a vízcsatornától, leállították a gázszállítást és áramszolgáltatást. Több száz töltet találta el az elektromos al-állomásokat. Az ukrán haderő céltudatosan pusztította a területek infrastruktúráját, hogy a rebellis területek gáz és áram nélkül maradjanak. Probléma volt a kommunikáció terén is. A humanitárius katasztrófa napról-napra súlyosabb lett. Problémássá vált az élelmiszer és gyógyszerellátás.
Oroszország ekkor úgy döntött, hogy humanitárius segítséget küld Donbásznak, ami kiváltotta Kijev tiltakozását, aki mindeddig pusztította a régiót. A DNR és LNR vezetősége szép lassan megkezdte az infrastruktúra helyreállítását. Az építőanyagokat humanitárius segítségként Oroszországból küldték. 2014 őszén létrehozták a Donbássz helyreállításának irányítási központját, ami napi szinten végez megfigyeléseket és ezekből ítélve helyreállítási munkákat koordinál és szervez.
Leginkább a szénipar, gépipar és a mezőgazdaság helyzete volt kritikus. 2015 tavaszán a DNR területének mindössze 50 százalékát sikerült bevetni. Sok mező a harcok és az aknák miatt kihasználatlan maradt. Megkezdődött a bányák aktív helyreállítása. A széntermelés még az aktív katonai harcok alatt sem állt le.
Gazdasági blokád
2014 végén Kijev kimenekítette a bankokat és állami intézményeket a területről, fizetés és nyugdíj nélkül hagyva több millió embert. A nyugdíj és szociális segítségek kifizetése teljes mértékben leállt. A bankrendszer hiánya teljesen lehetetlenné tette az elektronikus utalásokat. A vállalatok és az emberek banki betétjeit lefagyasztották. A legnagyobb részüket nemcsak lefagyasztották, hanem saját használatba vette a kormány. Az emberek nem tudtak hozzáférni a saját pénzükhöz.
A gazdaság fenntartása érdekében létrehozták az első köztársasági bankot. A kormány aktívan dolgozik a bankkártya bevezetése mellett. A hrivnya hiánya arra ösztönözte a kormányt, hogy létrehozza saját két-valutás rendszerét. 2015 tavaszától a lakosság hrivnyában és rubelben is tud fizetni. A köztársasági bankokban döntés született, hogy egy a kettőhöz arányban rögzítik a hrivnya értékét a rubelhez.
Ajánló
Nehéz tárgyalások kezdete
Ukrajna kormánya ősz végére megértette, hogy katonai úton nem tudja teljesen elfojtani az ellenállást. Tavaly májusban Porosenko arról nyilatkozott, hogy a különleges hadművelet „nem hetekig, hanem órákig” fog csak tartani, de ősszel végül Oroszországon és az EBESZ-en keresztül kénytelen volt tárgyalni az ellenálló köztársaságokkal. Minszk lett a tárgyalások színhelye. A létrejött kontaktcsoport – amelynek Ukrajna részéről tagja volt Leonyid Kucsma, Oroszország részéről Mihail Zurabov orosz nagykövet és Heidi Tagliavini EBESZ-diplomata – szeptember ötödikén határozatot fogadott el a tűzszünetről, illetve az Kijev és Donyeck-Luganszk közötti párbeszéd megkezdéséről.
A február 12-i tárgyalások a tűzszüneten kívül a nehézfegyverzet kivonásáról, biztonsági zóna létrehozásáról szólt, valamint a közvetlen párbeszédre kötelezte Kijevet. Ezen kívül, kötelező volt az alkotmány módosítása, a helyi választások megtartása, a hatalom decentralizálása valamint Luganszk és Donyeck megye egyes részeinek különleges státuszt adni. A legutolsó minszki tárgyalások alatt létrehozták a kontaktcsoportok alcsoportjait, amely a konfliktus de-eszkalációjával foglalkozik. A négy alcsoport május közepétől kezdi meg működését.
RapidPress Hírszolgálat
