Salome Zourabichvili francia származású grúz elnök felszólította az ország iskoláit, hogy támogassák az EU-párti tüntetéseket, miután több száz egyetemi oktató kifejezte támogatását a folyamatban lévő erőszakos megmozdulásokhoz. Nem világos, hogy Zourabichvili a kiskorúakat és a tizenéveseket szólítja fel az utcára vonulásra, vagy az iskoláikat arra, hogy adjanak ki támogató nyilatkozatot.
Zourabichvili nem volt hajlandó távozni hivatalából, miután Irakli Kobakhidze miniszterelnök befagyasztotta az uniós csatlakozási tárgyalásokat.
„Az egyetemek után az iskolákon a sor, hogy kifejezzék szolidaritásukat a tüntetésekkel, szerte Grúziában” – írta Zourabichvili hétfőn a közösségi médiában.
#Georgiaprotests
— Salome Zourabichvili (@Zourabichvili_S) December 2, 2024
After universities, it is the turn of schools to express their solidarity with the protests, all over Georgia
A múlt hónapban több száz egyetemi oktató írt alá egy levelet, amelyben támogatták a tüntetéseket, és részvételre buzdították diákjaikat.
Tbilisziben csütörtök óta tombolnak a tüntetések, amikor Kobakhidze bejelentette, hogy 2028-ig befagyasztja az uniós csatlakozási tárgyalásokat, mert Brüsszel „folyamatosan zsarolja és manipulálja” a grúz belpolitikát.
Kobakhidze Grúz Álom pártja, amely a szavazatok közel 54%-át szerezte meg az októberi parlamenti választásokon, stabil kapcsolatokat támogat mind az EU-val, mind Oroszországgal. A nyugatbarát ellenzéki pártok és a Franciaországban született Zourabichvili elutasították a szavazás eredményének elismerését. Zourabichvili mandátuma ebben a hónapban lejár, de nem hajlandó távozni hivatalából, amíg a választásokat meg nem ismétlik.
A tbiliszi tüntetéseken több mint 200 embert tartóztattak le, a grúz belügyminisztérium szerint több mint 100 rendőr megsérült. Vasárnap este a parlament épülete előtt tartott tüntetésen a demonstrálók tűzijátékot lőttek és molotov-koktélokat dobáltak a rohamrendőrökre.
Kobakhidze a tüntetéseket „az ország alkotmányos rendje elleni támadásnak” minősítette, és a polgári zavargásokért „az uniós politikusokat és ügynökeiket” tette felelőssé. Továbbá azzal vádolta a Nyugatot, hogy az Egyesült Államok által támogatott Majdan-forradalomhoz hasonló puccsot próbál megszervezni, amely 2014-ben megbuktatta az ukrán kormányt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén a Majdan puccsához hasonlította a tüntetéseket, hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy Moszkva „közvetlen párhuzamot” lát az események között. Hozzátette, a tüntetéseken „minden jel arra utal, hogy egy »narancsos forradalmat« próbálnak végrehajtani”, utalva egy korábbi, az Egyesült Államok által támogatott, az ukrajnai választási eredmények megdöntésére irányuló tervre.
Az Egyesült Államok válaszul arra, hogy Kobakhidze befagyasztotta az EU-csatlakozási tárgyalásokat Washington és Tbiliszi stratégiai partnerségének felmondásával reagált, míg Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője arra figyelmeztetett, hogy Brüsszel szankciókat tervez Grúzia ellen.
