Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtószóvivője szerint Oroszország újonnan éles harcban tesztelt hiperszonikus rakétája fenyegetést jelent Ukrajnára, de Vlagyimir Putyin orosz elnök NATO-hoz intézett figyelmeztetését inkább „vakmerő retorikának”, mint hiteles fenyegetésnek minősítette.
Csütörtökön Putyin bejelentette, hogy az ország hadserege egy ukrajnai hadiipari létesítmény ellen indította el új hiperszonikus ballisztikus rakétáját – az Oresnyikot. A csapás válasz volt arra, amit Putyin „a NATO-tagállamok agresszív akcióinak” nevezett, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva fenntartja a jogot, hogy célba vegye azon országok katonai létesítményeit, amelyek lehetővé teszik, hogy fegyvereiket orosz terület ellen használják.
Egy sajtótájékoztatón később aznap Singh azt mondta: „minden fegyver, amelyet a harctéren alkalmaznak, abszolút fenyegetést jelent az ukránokra nézve”.
„Tehát ez egy új típusú halálos képesség volt, amelyet a csatatéren alkalmaztak. Tehát ez mindenképpen aggodalomra ad okot számunkra. És fogunk – de most még nem tudok értékelni a hatásait, de ez olyasmi, ami természetesen aggaszt minket” – mondta Singh az újságíróknak.
„De ismétlem, Ukrajna számtalan támadást állt már ki Oroszország részéről, beleértve az ennél a fegyvernél lényegesen nagyobb robbanófejjel rendelkező rakétákat is. Tehát továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát azzal, amire szüksége van” – mondta.
Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy Washington „nem fog elriadni”, és továbbra is katonai segítséget nyújt Kijevnek.
A hét elején Putyin elrendelte az ország új nukleáris doktrínájának életbe léptetését, amelynek értelmében egy Oroszország elleni támadást, amelyet egy atomhatalom által támogatott, nem nukleáris ország intéz Oroszország ellen, mindkettőjük közös támadásának kell tekinteni. A Fehér Ház és a Pentagon is aggasztónak és eszkalációs célúnak nevezte ezt a fejleményt, de azt mondták, hogy ez nem vezet az USA nukleáris álláspontjának megváltoztatásához.
„Természetesen komolyan fogjuk venni az Oroszországból érkező retorikát. De továbbra is Ukrajna felfegyverzésére és Ukrajna támogatására összpontosítunk, amire a legnagyobb szüksége van a harctéren” – jelentette ki Singh, kiemelve a Kijevnek szánt legutóbbi 275 millió dolláros fegyvercsomagot, és még többet ígérve »az előttünk álló hetekben és hónapokban, amelyek még hátra vannak ebből a kormányzatból«.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök a héten engedélyezte először az amerikai gyártmányú taktikai rakétarendszerének (ATACMS) használatát Oroszország 2014 előtti határain belüli csapásokhoz, bár Washington ezt hivatalosan még nem erősítette meg. Megfordította saját politikáját is, amely ellenezte, hogy Ukrajnának gyalogsági aknákat szállítson, egy szélesebb körű erőfeszítés részeként, amely Kijevet kívánja megerősíteni, mielőtt a megválasztott elnök, Donald Trump jövőre hivatalba lép.
Moszkva azzal vádolja a Nyugatot, hogy proxy-háborút folytat Oroszország ellen, és az ukránokat ágyútölteléknek használja. Amerikai és brit tisztviselők nyíltan nyugati „harci laboratóriumnak” és „katonai innovációs laboratóriumnak” nevezték Ukrajnát. Még Kijev korábbi védelmi minisztere, Olekszij Reznyikov is úgy jellemezte országát, mint a „világ hadiiparának” tökéletes „tesztpályáját”.
Putyin sikeres „harci tesztnek” nevezte az Oresnyik rakéta kilövését, amely állítólag akár 5000 kilométert is képes megtenni akár 10 Mach sebességgel (2,5-3 kilométer másodpercenként). Moszkva szükség esetén használni fogja, hogy bármilyen agresszióra határozottan válaszoljon – mondta, és ígéretet tett arra, hogy a csapásokról jó előre figyelmezteti a civileket, „anélkül, hogy az ellenség ellenlépésétől tartana”.
„Miért félelem nélkül? Mert ma nincsenek eszközök az ilyen fegyverek ellen” – jelentette ki Putyin. „A világon jelenleg rendelkezésre álló légvédelmi rendszerek és az amerikaiak által Európában kifejlesztett rakétavédelmi rendszerek nem képesek az ilyen rakéták feltartóztatására”.
