Svájc becslések szerint 13 milliárd frank (5,2 billió forint) értékű orosz vagyont fagyasztott be pénzintézeteiben, amelynek mintegy fele az orosz államé, fele pedig magánszemélyeké – derült ki a szankciókat felügyelő nemzeti ügynökség kedden közzétett adataiból.
Míg az orosz állami vagyon értéke nem változott, a svájci hatóságok a magántulajdonban lévő pénzeszközök értékének erőteljes csökkenéséről számoltak be.
December végéig összesen 5,8 milliárd frank (2,3 billió forint) értékű, szankciókkal sújtott orosz magánszemélyek vagy szervezetek pénzügyi eszközeit és ingatlanjait fagyasztották be Svájcban – közölték a hatóságok. Ez a szám 1,7 milliárd frankos csökkenést jelent a 2022 végén regisztrált 7,5 milliárd frankhoz képest – közölte a svájci gazdasági államtitkárság (SECO).
„A csökkenés egyes zárolt eszközök – különösen az Oroszországgal kapcsolatos értékpapírok – értékvesztésével magyarázható a nemzetközi szankciók következtében” – áll a SECO közleményében.
Az összeg elkülönül az orosz központi bank 7,24 milliárd frank (2,9 billió forint) értékű vagyonától, amelyet szintén Svájcban zároltak.
A svájci hatóságok tavaly közölték, hogy saját vizsgálataikat és a bankok „részletes vizsgálatát” követően további 580 millió frank pénzügyi vagyont és két további ingatlant fagyasztottak be. A jelenlegi becslés szerint 17 ingatlan, luxusautó, műtárgy, bútor és hangszer tartozik a szankcionált oroszokhoz.
Az ügynökség azt is közölte, hogy 140 millió frank befagyasztott pénzeszközöket szabadítottak fel, „miután további vizsgálatok megállapították, hogy nem teljesültek a befagyasztásukhoz szükséges jogi követelmények”.
Annak ellenére, hogy Svájc nem EU-tag és semleges államnak tekinti magát, támogatta a Nyugat Oroszországgal szembeni, Ukrajnával kapcsolatos szankcióit. A svájci kormány többször is közölte, hogy szorosan figyelemmel követi az EU-ban folyó megbeszéléseket a befagyasztott orosz vagyonok lefoglalásának lehetőségéről Ukrajna megsegítésére, de egyelőre nem vázolta fel erre vonatkozó terveit.
Moszkva többször is kétségbe vonta a vagyonbefagyasztások jogszerűségét, „lopásként” értékelve a gyakorlatot, és ellenintézkedésekre figyelmeztetett arra az esetre, ha a Nyugat a pénzeszközök elkobzását kezdeményezné. Oroszország szerint Svájc már jóval az ukrán válság előtt elvesztette függetlenségét.
