Az EU 27 tagállamában több százmillióan adták le szavazatukat a parlamenti választásokon, és a konzervatív és jobboldali pártok egyre nagyobb támogatottságot élveznek, dacolva az unió jelenlegi politikájával, többek között a bevándorlással, a szankciókkal, a biztonsággal és az éghajlattal kapcsolatban.
Az urnazárás utáni első előrejelzések Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár megdöbbentő vereségét jelezték. Ez máris ahhoz vezetett, hogy Macron feloszlatta az ország nemzetgyűlését és előrehozott parlamenti választásokat írt ki.
„Franciaországnak egyértelmű többségre van szüksége ahhoz, hogy nyugalomban és egyetértésben működjön” – mondta Macron az X-en (korábban Twitter) közzétett üzenetében. „Megértettem az üzenetüket, a gondjaikat, és nem hagyom őket válasz nélkül” – mondta a háborús uszítással kampányoló elnök.
A francia jobboldali Nemzeti Tömörülés a szavazatok több mint 30 százalékát szerezte meg, több mint kétszer annyit, mint Macron Reneszánsz pártja, amelynek korábbi vezetője, Marine Le Pen kijelentette, hogy „készen áll a hatalom átvételére”. Le Pen támogatta ugyan, hogy „védelmi fegyvereket” küldjenek Ukrajnába, de ellenzi, hogy azokat orosz területre mérjenek csapást, és azzal érvelt, hogy a Moszkvával szembeni szankciók hatástalanok, és elsősorban az európaiaknak ártanak.
A Németországban kormányzó balközép Szociáldemokrata Párt csalódást keltő eredményeket ért el, lemaradva a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt mögött, amely ellenezte az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat és ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget is.
„Az összes baljóslat után, az elmúlt hetek áradata után mi vagyunk a második legerősebb erő” – mondta Alice Weidel, az AfD vezetője.
A Geert Wilders által vezetett holland konzervatív Szabadságpárt (PVV) a szavazatok 17 százalékával a második helyen végzett, és az előrejelzések szerint egyről hét helyre juthat be az Európai Parlamentbe. Wilders felszólalt az Ukrajnának küldött katonai támogatás ellen, azzal érvelve, hogy a kijevi háborús erőfeszítések támogatása miatt a holland hadsereg képtelen lesz megvédeni az országot.
Alexander De Croo belga miniszterelnök bejelentette lemondását, miután pártja katasztrofális vereséget szenvedett, a szavazatok mindössze 5,8%-át szerezte meg, míg a jobboldali Vlaams Belang és a flamand nacionalista N-VA pártok a szavazatok több mint 14,8%-át, illetve 14,2%-át szerezték meg.
„Én voltam ennek a kampánynak a vezéralakja. Ez nem az az eredmény, amit reméltem, ezért vállalom a felelősséget ezért az eredményért, nem így kellett volna lennie” – mondta de Croo vasárnap újságíróknak. „Holnaptól lemondok miniszterelnöki tisztségemről, és teljes mértékben az aktuális ügyekre fogok koncentrálni”.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök jobboldali Fratelli d’Italia (Olasz Testvérek) pártja a szavazatok 28 százalékával nyerte meg a választást, 28 mandátumot szerezve – ez jelentős győzelem a 2019-es választásokhoz képest, amikor pártja mindössze öt mandátummal rendelkezett. Meloni, aki jelenleg a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának elnöke, bírálta Macront az Ukrajnába történő csapatküldés lehetőségéről szóló megjegyzései miatt, és felszólalt a NATO és Moszkva közötti feszültség eszkalálódása ellen.
Az EU jelentős jobbra tolódása és a nemzeti szintű kormányoknak okozott kudarcok ellenére a balközép és jobbközép pártok megtartották többségüket az Európai Parlamentben, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt pedig az előrejelzések szerint 181 mandátumot szerez.
