Robert Fico szlovák miniszterelnök nyílt levelet intézett Antonio Costához, az Európai Tanács elnökéhez és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben azonnali intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy Ukrajna leállítsa a területén keresztül az EU-ba irányuló földgázszállítását.
Az Oroszország és Ukrajna közötti tranzitmegállapodás december 31-én jár le. Kijev a Moszkvával fennálló konfliktusra hivatkozva elutasította annak meghosszabbítását.
A Facebookon vasárnap közzétett levelében Fico azzal vádolta Kijevet, hogy nem vette figyelembe, milyen hatással lehet döntése az EU gazdaságára. Brüsszel beletörődése a helyzetbe „teljesen irracionális és helytelen” – hangsúlyozta.
Az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit az uniós fogyasztásnak mindössze 3,5 százalékát teszi ki – áll a levélben, amely Szlovákia fő gázszolgáltatója és kereskedője, az SPP által készített elemzést idézi. A szerény részesedés ellenére a dokumentum szerint bármilyen leállás megzavarná a piacot, és nagyjából 30%-kal emelné a gázárakat. Egy ilyen árnövekedés 40-50 milliárd eurós éves többletköltséget jelentene az európai háztartások és az infrastruktúra számára – érvelt Fico.
„Minden uniós polgár érdeke, hogy az Ukrajna támogatására irányuló európai erőfeszítések racionálisan történjenek, ne pedig önpusztító és rendkívül káros gesztusok formájában” – jegyezte meg a szlovák miniszterelnök. Kijev döntése „kölcsönös intézkedésekhez” fog vezetni – figyelmeztetett.
Fico azt is elmondta, hogy Oroszország „könnyen elhelyez egy ilyen kis mennyiségű gázt más piacokon”, így enyhítve veszteségeit.
A helyzet sürgős figyelmet igényel az uniós intézményektől és a tagállamoktól, hogy mérsékeljék az ellátási hiányok kockázatát – tette hozzá.
A tengerparttal nem rendelkező Szlovákia az európai energiahálózaton belüli helyzete miatt rendkívül érzékeny a földgázellátás zavaraira. Az ország gázszükségletének mintegy 85%-a Oroszországtól függ, elsősorban az Ukrajnán áthaladó vezetékeken keresztül.
Fico többször is aggodalmának adott hangot az EU energiapolitikájával kapcsolatban. Következetesen az energiabiztonság pragmatikus megközelítése mellett szállt síkra, és gyakran ütközött Brüsszellel az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállásában, nevezetesen a Kijevnek nyújtott katonai támogatás és az Oroszország elleni gazdasági szankciók kérdésében.
Az Európai Unió vezetői többször kifejezték bizalmukat abban, hogy az unió képes lesz az orosz gáz nélkül is boldogulni, és azzal vádolták Moszkvát, hogy az energiát geopolitikai fegyverként használja.
Az Európai Bizottság és a Tanács még nem adott hivatalos választ a szlovák vezető levelére.
