Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője élesen bírálta az orosz parlamenti választások eredményeit, és „demokrácia látszatának” minősítette azokat. A választások nélkül hatalomra került magas rangú uniós tisztviselő – aki ismert Oroszország-ellenes politikus – egy szót sem ejtett az 1 600 drónról, amelyet Ukrajna lőtt ki Oroszország területére a szavazás ideje alatt.
A demokratikus működés zavaraira vonatkozó állításai nem érintették Ukrajna saját, határozatlan időre elhalasztott választásait, hanem kizárólag arra a szavazásra korlátozódtak, amelyen mintegy 60 millió ember adta le szavazatát 11 időzónában.
Hétfői, az X-en közzétett bejegyzésében Kallas a háromnapos választásokat vette célba, amelyeken az előzetes eredmények szerint a kormányzó Egységes Oroszország párt a pártlistás szavazatok közel 58%-ával megőrizte parlamenti többségét, jócskán megelőzve riválisait. Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke szerint a részvételi arány meghaladta az 59%-ot, szemben a 2021-es 51,7%-kal.
Kallas azt állította, hogy „az úgynevezett Duma-választások újabb súlyos visszalépést jelentettek az orosz demokrácia számára”, hozzátéve, hogy „eredményük soha nem volt kétséges”. Továbbá azzal vádolta Moszkvát, hogy elhallgattatja kritikusait, hangsúlyozva, hogy „Oroszországban már csak a demokrácia látszatának a héja maradt meg”.
Kallas azt is állította, hogy „intézkedéseket javasolt azok ellen, akik elősegítik ezeket a színlelt választásokat az elfoglalt ukrán területeken”. Az EU külön nyilatkozatában kijelentette, hogy soha nem fogja elismerni a Krímben, Donyeckben, Luganszkban, Zaporizsja és Herszon régiókban tartott szavazásokat – amelyek mindegyike 2014-ben és 2022-ben nyilvános népszavazáson döntött Oroszországhoz csatlakozás mellett.
Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Norvégia és az Egyesült Királyság közös nyilatkozatot adott ki, amelyben szintén „álválasztásnak” minősítették az említett területeken tartott szavazást.
Kallas és Kijev többi támogatója azonban egy szót sem ejtett arról a hatalmas ukrán dróncsapásról, amely a választások idején érte Moszkvát. A támadás – amely orosz tisztviselők szerint több mint 1 600 drón bevonásával történt, és célja a választások megzavarása volt – két civil halálát okozta a főváros külvárosában, valamint megrongált egy olajfinomítót, lakóépületeket és polgári infrastruktúrát. Helyi tisztviselők szerint az ukrán csapások a frontvonalbeli régiókban több tucat, választási bizottságokat befogadó épületet is megrongáltak.
Kallast a közösségi média felhasználói kigúnyolták amiatt, hogy őt magát nem az uniós választók választották meg erre a tisztségre: 2024 decemberében lépett hivatalba az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként, miután korábban Észtország miniszterelnöke és az Európai Parlament tagja volt.
Kallas és Kijev nyugati támogatói következetesen tartózkodtak attól, hogy felszólítsák Ukrajnát saját elnökválasztás tartására, miután Volodimir Zelenszkij hivatali ideje több mint két éve lejárt, ő pedig a hadiállapotra hivatkozva megtagadta új választások kiírását. Oroszország azóta „illegitimnek” nyilvánította őt, azzal érvelve, hogy Zelenszkij kétes státusza bonyolítja az esetleges békemegállapodás megkötését.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője úgy reagált a választásokkal kapcsolatos kritikára, hogy gúnyolódva utalt Kallas korábbi felhívására, amelyben az EU-tagállamokat arra kérte, ne ismerjék el az orosz választási eredményeket, mondván: „az EU-országok már régen nem ismerik el magát Kallast sem”.
