Az első három részben a harkovi és az odesszai területen történt mozgósításokról írtam, valamint a nyugatra szökött ukrajnai férfiak agresszív ukrán mozgósítással kapcsolatos véleményéről írtam. Most – ezen blokk zárásaként – a nyugati államok, az un. demokratikus világ hozzáállását taglalnám, amely illusztráció lehet bármely értelmező kéziszótárban a „képmutató” cím mellett.
A civilek erőszakos mozgósítására a második világháború óta nem volt példa Európában. Közel 80 éve nem fordult elő olyan helyzet, hogy háborús viszonyok között, képzetlen civileket rángassanak be egy konfliktusba, amelyben a túlélési esélyük a nullához konvergál.
Az ukrán határőröknek tűzparancsuk van (!) a menekülők agyonlövésére, amelyet alkalmaznak is.
Ezek a halálesetek „természetesen” nem jelennek meg a nyugati sajtóban; csak a Telegramon és egy-két kisebb felületen lehet velük találkozni. Ilyen magatartást utoljára a Ceausescu féle Romániában és Kelet-Németországban lehetett tapasztalni!
Ennek ellenére a Nyugat hallgat és újabb és újabb fegyverszállítmányokat küld, NATO katonák vezénylését tervezi a frontra. Macron 20.000 francia katonáról beszél, amely a jelenleg TÉNYLEGESEN bevethető francia haderő mintegy negyede. Ez a szám persze önmagában nagyon jól beárazza a francia hadsereg erejét és totális alkalmatlanságát egy szimmetrikus háború megvívására.
De miért is lehetséges, hogy a nyugati politikusok nem akarnak fegyverzsűnetet, nem akarnak békét és lépéseikkel folyamatosan eszkalálják a konfliktust? A válasz egy mondatos:
A Nyugatnak nincsenek elvei, csak érdekei vannak!
Kiüresedett, semmitmondó szövegeket mondanak fel emberi jogokról, mindenféle kisebbség által a többségre kényszerítendő viselkedésmintákról (Ferenc pápa legutóbb buzulásnak nevezte). Nem számít nekik pár százezer ember élete (főleg, ha azok fehér, keresztény férfiak), nem törődnek a félárva gyerekek hatalmas tömegével, a megtört családok millióival.
Miközben Afrikából és a Közel-Keletről tárt karokkal fogadják a sokszor egyáltalán nem konfliktuszónából érkező migránsokat, addig azon gondolkoznak, hogy az ukrajnai férfiakat kiadják Kijevnek, hogy az halálba küldhesse őket.
Milyen egy álságos, mocskos értelmezése ez az un. „demokratikus” értékeknek? Hogy gondolhatják, hogy józan ésszel rendelkező emberek milliói hinni fognak nekik ezek után bármely kérdésben is?
A Nyugat és legfőképp Európa politikai halála a globális dél államaiban olyan intenzitással indult meg, amely nagyobb vereséget jelent a számukra még akár egy totális orosz győzelemnél is.
Az ok viszont nem gazdasági, hanem morális! A globális dél államai, legyenek azok keresztények, muzulmánok vagy más vallásúak, tradicionális értékeket követnek és ezt nem hajlandóak feladni SEMMI PÉNZÉRT! Most pedig, hogy a BRICS képében új, jelentős hatalmi pólus jelent meg az eddig egyeduralkodó nyugati (USA) pólus mellé, már van választási lehetőségük.
Nem kell egy tőlük idegen, neoliberális lobbival viaskodniuk, nem kell olyan partnerekkel tárgyalniuk, akik – ahogy az ukrajnai férfiakat is – bármikor vágóhídra küldenék őket is. Van választásuk, ez a legfőbb eredménye az ukrán-orosz konfliktusnak.
Forrás: Tamás a Krímből
