A Rosszijszkaja gazeta beszámol az Orosz Tudományos Akadémia üléséről, ahol az agykutatás volt a téma. Amint Konsztantyin Anohin ismert neurofiziológus elmondta, Európa évente több tíz milliárd dollárt fordít agykutatásra. Fantasztikus szám, hiszen a híres hadronütköztető „mindössze” 8 milliárdba került.
A tudósok érdeklődése mellett vannak más jelek is, amelyek arra mutatnak, hogy ezen a kutatási területen fontos felfedezések várhatók. Az agy titkainak kutatása felkeltette a tudományos magánalapítványok és a gazdag mecénások figyelmét. Így például Fred Kavli norvég iparos alapítványa egész sor neurofiziológiai magánintézetet hozott létre az Egyesült Államokban és Európában. Ezen kívül még díjat is alapított Nobel díj mintájára. Az agykutatásban elért kiváló munkákat jutalmazzák vele. A díjat a norvég király adja át.
Paul Allen, a Microsoft társalapítója néhány évvel ezelőtt száz millió dollárt adott a nevét viselő agykutató intézet létrehozására. A kutatási téma: hogyan határozzák meg a gének az agy felépítését. Ezt a DNS kettős spiráljának „szerzője” „súgta” neki.
Az intézet tudósai katalógust állítottak ki az egér agyának minden génjéről, pontosabban ezeknek a géneknek a munkájáról. Kiderült, hogy a genom összes génjének több mint 80 százaléka „foglalkozik” az agyműködés biztosításával. Az evolúció a többi szervre sokkal kevesebb erőfeszítést szánt. Ez megint csak azt mutatja, hogy nem könnyű az agy titkainak feltárása.
Mindig is nehéznek bizonyultak az olyan kérdések, hogy mi a tudat, a gondolkodás. Másrészt az orosz neurofiziológia elsősorban ezek iránt a kérdések iránt érdeklődött.
Valóban csodás az a haladás, amelyet az agykutatásban értünk el. Ma már a gondolatolvasás sem tűnik olyan fantasztikusnak, mint még nem is olyan régen. Egész sor kísérlet során sikerült regisztrálni, mit gondolnak az állatok. Kiderült, hogy ők is „gondolkodnak”! Így például a patkány, ha valami finom falatra talált, „gondolatban” visszatér ehhez a helyzethez. Mosakodik, és mintha semmit sem tenne, de valójában agyának neuronjaiban „lejátssza” azt az utat, ami elvezette őt a csemegéig.
Kommentár
Natalja Gadzsijeva, az Agykutatási Klinikai Intézet vezető szakembere szerint az utóbbi években Oroszországban az agyi erek kutatásában értek el jelentős eredményt.
-Az erek láthatók, ehhez nem kell sebészeti beavatkozás. Rendelkezésünkre állnak a különféle felvételek, a tomográfia. Az így kapott eredmények alapján el lehet dönteni, van-e szükség műtétre, milyen legyen a további életmentő gyógymód. Olykor erre fiatal, munkaképes korban lehet szükség. Nem mondom, hogy mi ezen a területen lemaradtunk volna a Nyugat mögött Ez olyan, mintha Japánt és Amerikát hasonlítanánk össze. Igaz, vannak olyan technológiák, amelyek számunkra egyelőre még kétségesek. De itt minden attól függ, konkrétan milyen tudományos témáról van szó. Egész sor kérdésben megelőzzük a nemzetközi kutatást!
