A svédországi temetkezési egyesületek elegendő földterületet szeretnének biztosítani ahhoz, hogy háború esetén több ezer embert temethessenek el – jelentette az Associated Press. Az északi ország az év elején csatlakozott a NATO-hoz, miközben az Egyesült Államok vezette katonai szövetség egyre jobban belesodródik az ukrajnai konfliktusba.
Svédország második legnagyobb városában, Göteborgban a temetkezési szövetség további földterületeket próbál szerezni, hogy mintegy 30 ezer halott számára biztosítsanak koporsóhelyeket, azon felül, amire a rendszeres használatú temetőkhöz van szükség – írta szombaton az AP.
A svéd média a hónap elején arról számolt be, hogy a hatóságok akár félmillió potenciális halálos áldozatra is felkészültek, ha az ország teljes körű háborúba lépne.
„A nagyvárosokban… a földforrások eleve szűkösek, és még nyugalom és béke idején sem mindig elegendőek a temetkezési helyek iránti igények kielégítésére” – idézte az AP Katarina Evensethet, a göteborgi temetkezési szövetség vezető tanácsadóját.
Októberben a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség (MSB) frissített polgári felkészülési útmutatót adott ki, amely útmutatásokat tartalmaz a fegyveres konfliktus alatti túléléshez. A „Válság vagy háború esetén” címet viselő kiadvány tanácsokat tartalmaz az evakuálásról, a vérzés elállításáról és egyéb ajánlásokat.
„A nemzetbiztonsági helyzet drasztikusan megváltozott, és mindannyiunknak meg kell erősítenünk ellenálló képességünket a különböző válságokkal és végső soron a háborúval szemben” – mondta Mikael Frisell, az MSB főigazgatója egy múlt havi nyilatkozatában.
Stockholm márciusban, az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus közepette felhagyott az évtizedekig tartó katonai semlegességgel, és csatlakozott a NATO-hoz. Az Egyesült Államok vezette szövetség katonailag támogatja Kijevet, novemberben pedig Washington engedélyezte a rakétáival mélyen orosz területen végrehajtott csapásokat. Franciaország azt is javasolta, hogy Ukrajna önvédelemből lőhesse ki rakétáit Oroszországra, Moszkva pedig azt állította, hogy a britek által szállított Storm Shadows rakétákat már bevetették ilyen csapásokban.
Moszkva megismételte, hogy a lépés a NATO-t a konfliktus közvetlen részesévé teszi.
Stockholm NATO-csatlakozásának kritikusai szerint Svédország potenciális célponttá vált egy esetleges háború esetén.
„A svéd nép brutális valósággal szembesül, ahol azt várják el tőlük, hogy alkalmazkodjanak egy olyan háborús retorikához, amely nemcsak idegen, hanem mélyen ijesztő is… Ahelyett, hogy a békefenntartási erőfeszítéseket helyeznék előtérbe, a politikusok úgy döntenek, hogy olyan helyzetbe hozzák az országot, ahol fennáll a veszélye, hogy a nagyhatalmak hatalmi játszmáinak csataterévé válik” – írta a hónap elején a Kulturbilder svéd konzervatív online platform.
Pal Jonson svéd védelmi miniszter októberben kijelentette, hogy Oroszország fenyegetést jelent Svédországra, és az ország nem zárhatja ki az orosz támadást. Több más NATO-tagállam, például Lengyelország és a balti országok is hasonló aggodalmaknak adtak hangot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök képtelenségként utasította el az állításokat. Az orosz vezető a múlt héten megismételte, hogy Moszkva „a konfliktus befejezésére törekszik”.
