Az Iszlám Állam elleni harcban elsősorban Iránra és Oroszországra számít a szír elnök, ám nem zárja ki más országok részvételét sem, úgy mint Törökország, Szaúd-Arábia és az USA. Véleménye szerint Szíria első számú problémája az Iszlám Állam léte, amely más megoldatlan kérdések forrása is, például a Közel-Kelet politikai viszonyainak rendezése, a nyugati országok irányába tanúsított szír magatartás és menekültválság is.
2011 márciusa óta tart Szíriában a háború, az ENSZ adatai szerint 220 000 ember vesztette életét a mai napig a konfliktusban. A kormányerők többféle fegyveres csoporttal állnak szemben, ezek közül a legerősebb a szélsőséges Iszlám Állam és a Dzsebhat an-Nuszra alakulatai.
Az IÁ harmadik éve tartó pusztító tevékenysége során elfoglalta Irak és Szíria jelentős területeit, ám hatása és tevékenysége átterjedt az afrikai kontinensre is. Líbia az egyik erős bázisuk a térségben, összességében mintegy 90 000 négyzetkilométernyi terület tartozik az ellenőrzésük alá, ahol saját kalifátust alapítottak önálló adminisztrációval és törvényekkel. Seregeik létszáma különféle források alapján 50 ezertől 200 ezer harcosig terjed.
Csak elpusztításukról lehet szó
Basar Asszad szerint szó sem lehet semmiféle párbeszédről ezekkel az alakulatokkal, csak elpusztítani lehet őket. „Létezésük alapja a terror, ebből élnek, ezzel táplálkoznak. Párbeszédről szó sem lehet, csak végleges elpusztításuk a megoldás” – jelentette ki a szír elnök aláhúzva, hogy párbeszéd csak azokkal a csoportokkal lehetséges, akik maguk is hajlandóak a terrorveszély érdekében valamit tenni, ezek egy része már beleolvadt a szír kormányhadseregbe. A „nyugati projektek” terroristáinak problémája, úgy mint az IÁ és a Dzsebhat an-Nuszra, csak elpusztításukkal oldható meg” – tette hozzá Asszad.
Ajánló
Az elnök véleménye szerint az USA-nak módjában állna elpusztítani az Iszlám Államot, de a többi koalíciós partnerrel együtt csak „tessék-lássék” harcolnak ellenük. „ Lehetetlen, hogy valakik, akik támogatják ezeket a szervezeteket, komolyan el is kívánnák pusztítani őket, ezen országok alatt Szaúd-Arábiát, Jordániát és Törökországot is értem, ők csak virtuálisan harcolnak a terrorizmus ellen” – húzta alá a szír elnök.
Kapcsolat nincs velük, de mi készen állunk arra, hogy együttműködjünk
„Különös, hogy tevékenységüket és erőfeszítéseiket ezek az országok egyáltalán nem egyeztetik velünk. Mi harcolunk – úgymond – a közös ellenséggel, bombázzuk egy és ugyanazon célpontokat, mégsem hajlandóak semmilyen közös egyeztetésre a harcok idejét, céljait és a taktikát illetően. Szíria és az USA között semmilyen egyeztetés nem történik, pedig könnyen belátható, hogy mi vagyunk az egyetlen erő, amely a földön is végez hadműveleteket a terroristák ellen. Lehet, hogy félnek elismerni, hogy mi hatékonyabban harcolunk.
Természetesen Iránnal, Irakkal és Oroszországgal más a helyet, velük jó az együttműködés. Törökország, Katar, Szaúd-Arábia, Franciaország, az USA és más nyugati államok sok mindenben támogatják ezeket a terroristákat, de harcolni velük nem képesek. Amennyiben megváltozik az álláspontjuk, mi hajlandóak vagyunk velük is együttműködni a terrorizmus skorpiói ellen, és reális, nem képletes antiterrorista harcot folytatni a közös ellenség ellen” – jelentette ki Basar Asszad.
„Minden vezető feladata népe boldogulásának és jólétének biztosítása. Én is bárkivel kezet szorítok, ha ez népem javára szolgál, független attól, hogy ez nekem jó vagy sem” – tette hozzá a szír elnök.
Politika a győzelem után
„A terrorizmus elleni harc mellett tovább kell folytatni az egyeztetéseket a többi szír politikai erővel, és megkeresni a mindenkinek megfelelő kompromisszumot. Ma azonban legfontosabb, hogy végre legyőzzük a terrorista csoportokat, ám addig, amíg ártatlan emberek tízezrei halnak meg a terroristák kezeitől, félre kell tennünk a belső civakodást. Engedjék meg, hogy külön kiemeljem Moszkva segítségének jelentőségét ebben a harcban. De mivel a a szíriai krízis nagyméretű, így csak lépésről lépésre tudunk haladni az együttműködésben” – húzta alá Asszad.
Elmegyek, ha a népem ezt kívánja
Saját lemondása kapcsán a szír elnök hangsúlyozta, hogy azt a szír belpolitikai konszenzus elérése kell hogy megelőzze. „Egy elnök a nép akaratából kerül egy ország élére választások útján, és a nép kívánsága szerint is kell hogy távozzon. Ez határozott álláspontom ebben a kérdésben, minden külső áskálódás ellenére, hiszen a Nyugat komoly információs kampányt indított eltávolításom érdekében, amivel azt kívánják bizonyítani, hogy a szíriai krízis miattam robbant ki. Ilyen egyszerűnek és primitívnek állítják be a probléma megoldását” – jelentette ki Asszad.
Ugyanaz a módszer, mint Putyin ellen
„Ami most történik Szíria körül, az figyelhető meg a világ más régióiban is, például Oroszországban. Érdekes, hogy az ukrán puccs után mi történt a nyugati sajtó berkeiben. Putyin elnök a Nyugat nagy barátjából hirtelen annak legádázabb ellensége lett, diktátor, cár, az orosz belső ellenzék elnyomója, nem demokratikus úton választott elnöke, és még sorolhatnánk a tirádákat. Ez ma már nem a demokratikus Nyugat, ez információs diktatúra. Nagyon szeretnék, ha Oroszországban is minden az ő kívánságaik szerint történne.
Ajánló
A Nyugat nem óhajt partneri viszonyt vagy szuverén államokat látni. Tulajdonképpen mi a gondjuk Oroszországgal, Szíriával, Iránnal? Az, hogy ezek független államok. Az ő bánatuk az, hogy nem lehet egyik államfőt a másikra cserélni, olyan bábra, amely nekik jobban megfelel, az ő érdekeik szerint vezetné az országot, és nem saját népe boldogulását tartja a szeme előtt” – húzta alá a szír elnök.
A kurd kérdés
„Ez egy nagyon fontos belpolitikai kérdés számunkra. A kurdok régóta harcolnak jogaikért, elsősorban az autonómiát értem ezalatt. Miután legyőztük a terrorista csoportokat, leülünk a kurdokkal és a nemzeti megegyezésről tárgyalásokat nyitunk. Minden megoldás elképzelhető, amennyiben az egységes Szírián belül oldja meg a problémákat és országunk soknemzetiségű jellegének megfelel.
Természetesen a szabad vallásgyakorlás, a nemzetiségi és kulturális autonómia is lehetséges országunkon belül. A teljes autonómiáról a nép kívánsága szerint és az alkotmány keretei között lehet tárgyalni, a szír kormány nem is kompetens ebben a kérdésben” – húzta alá Asszad.
Európa csak saját magát hibáztathatja
Aszad szerint 2015 elejétől az Európába érkezettek menekültek száma 500 000 fő lehet, de pontosan nem tudható, mert naponta ezrek és ezrek lépik át a határokat, ezek között sok a szír állampolgár. Az EU szakértői szerint a II. világháború óta ez a legnagyobb migrációs hullám a térségben. Egyes források szerint a menekültek között nagy számban találhatóak terrorista szervezetek álcázott harcosai, akik saját bázisaikat teremtik meg ma Európában.
„Európa nagyrészt saját magának köszönheti ezt a krízist, mivel jó ideje a kettős mérce szabályait alkalmazta külpolitikájában, habár ezt a problémát úgy kezeli, mintha csak elégtelen finanszírozás lenne a migrációs mozgás oka. A Földközi tengerbe veszett áldozatok miatt mi is gyászolunk, de van-e különbség a Szíriában lemészárolt áldozatok, vagy a tengerbe fulladt szerencsétlenek között? Hogyan sirathatunk egyetlen vízbe fulladt gyermeket, amikor itt ezrével ölik meg az ártatlan gyerekeket, férfiakat, nőket a terroristák? Álszent magatartás és kettős mérce minden cselekedetük jellemzője. Persze továbbra is támogatják a nálunk gyilkolászó terrorista csoportokat. Ez a mai Európa” – fejezte be szavait Basar Asszad elnök.
Forrás: RIA Novosztyi
