Kevés osztrák állampolgár harcol jelenleg Ukrajnában, de az országba való visszatérésük továbbra is biztonsági kockázatot jelent – mondta Omar Haijawi-Pirchner, az Állambiztonsági és Hírszerzési Igazgatóság (DSN) vezetője.
A biztonsági szolgálatoknak „alacsony, két számjegyű számról van tudomása” arról, hogy mennyi osztrák vesz most részt a Kijev és Moszkva közötti konfliktusban – mondta Haijawi-Pirchner a Kronen Zeitungnak adott csütörtöki interjújában.
A DSN, amelyet 2021 elején hoztak létre válaszul egy iszlamista fegyveres néhány hónappal korábban Bécsben elkövetett halálos támadására, azonban továbbra is aggódik ezekért a személyekért – mondta.
„Bárki, aki erőszakot élt át, kockázatot jelent, amikor visszatér” – magyarázta Haijawi-Pirchner.
Az ügynökség azon is dolgozik, hogy a Nyugat által Ukrajnába szállított fegyverek ne kerüljenek szervezett bűnözői csoportok vagy terroristák kezébe – tette hozzá.
A Covid-19 járvány és az ukrajnai konfliktus, amely egyebek mellett az infláció szárnyalását okozta, „hosszú távú hatással lesz a belső biztonságra” – mondta a hírszerzés vezetője.
„A jobboldali szélsőségességet többek között az ukrajnai háború erősíti. Az iszlamista terrorizmus ismét előtérbe kerül”.
Az orosz katonai művelet február 24-i megindítását követően több ezer külföldi harcos érkezett Ukrajnába, Volodimir Zelenszkij elnök felhívására.
Áprilisban az orosz hadsereg közel 7000-re becsülte a „zsoldosok” számát, de e hónap elején azt közölte, hogy már csak 2741 külföldi harcos maradt Ukrajnában. Sokukat likvidálták, míg mások visszamenekültek hazájukba.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője nemrég arra figyelmeztetett, hogy a zsoldosok a nemzetközi jog szerint nem számítanak harcosnak, és „a legjobb, ami rájuk vár, ha élve fogják el őket, az a bírósági tárgyalás és a maximálisan kiszabható börtönbüntetés”.
