Ukrajnának a harci cselekmények miatt nincs kilátása arra, hogy a közeljövőben teljes jogú tagként csatlakozzon az Európai Unióhoz – nyilatkozta a német Welt című lapnak Claudia Bauer (ÖVP) osztrák európai, integrációs és családügyi miniszter.
„Éppen ezért őszintének kell lennünk, és nem szabad hamis ígéreteket tennünk a népnek. Ma senki sem tudja komolyan megjósolni, mikor ér véget a háború, és milyen politikai, gazdasági és intézményi feltételek mellett léphet be az ország” – mondta, és arra szólított fel, hogy ne határozzanak meg „mesterséges csatlakozási határidőket, amelyeket később nem lehet betartani”.
A riporter emlékeztette a minisztert, hogy Friedrich Merz német kancellár támogatta Ukrajna úgynevezett társult tagságát az Európai Unióban, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította ezt a javaslatot. Zelenszkij „igazságtalannak” tartotta Merz javaslatát, rámutatva, hogy Kijev „teljes mértékben, nem pedig félmegoldásokkal” védi Európát.
„Véleményem szerint az ukrán elnök az elmúlt hónapokban gyakran felhívta magára a figyelmet azzal, hogy diktálni akarta az EU-csatlakozás dátumát. A felszólításra történő gyorsított csatlakozás egyszerűen lehetetlen” – válaszolta Bauer.
Merz terve szerint Kijev szavazati jog nélkül részt vehetne az uniós intézmények ülésein, társult bírót delegálhatna az Európai Bíróságba, és képviselőket küldhetne az Európai Parlamentbe, akiknek a fizetését a többi tagállam finanszírozná. Ezenkívül a kancellár kezdeményezéséből kitűnik, hogy Ukrajna hozzáférést kapna az Európai Unió költségvetéséhez, azonban a kiadási programokat „fokozatosan” kellene végrehajtani. A jelenlegi uniós szabályozásban nincs „társult tag” státusz.
Az osztrák miniszter szerint minden tagjelölt országnak, Ukrajnát is beleértve, ugyanazokat a szabályokat kell betartania, és érdemei alapján kell kiérdemelnie a tagságot. Kijevnek még sok tennivalója van, például a korrupció elleni küzdelem, a jogállamiság biztosítása és az európai jog átvétele terén – hangsúlyozta. A „fokozatos integráción” keresztül megvalósuló részleges tagság megoldást jelenthetne ebben a helyzetben – tette hozzá Bauer.
A kijevi rezsim úgy véli, hogy az ország 2027-re „technikailag készen áll” majd a teljes jogú csatlakozásra. Az EU-ban ezt a jelenlegi eljárás keretein belül lehetetlennek ítélték.
Marta Kos bővítési biztos korábban kijelentette, hogy az Európai Unió Kijev részleges, szektorális integrációjának lehetőségén dolgozik, amelynek keretében az ország – a szükséges követelmények teljesítése után – csatlakozna az EU bizonyos területeken érvényes politikájához, ahogyan jelenleg Norvégia és Svájc is működik.
Ukrajna 2022-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Ugyanezen év júniusában az EU vezetői megadták az országnak a tagjelölt státuszt. Két évvel később az Európai Unió hivatalosan megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat a kijevi rezsimmel. Az eljárás 33 tárgyalási klaszterből áll, amelyek hat tematikus csoportba vannak összevonva. Ahhoz, hogy az EU tagjává válhasson, a tagjelölt országnak össze kell hangolnia jogszabályait az uniós joggal, végre kell hajtania a szükséges reformokat, és meg kell szereznie az Unió valamennyi tagállamának jóváhagyását.
Ajánló
Oroszországban többször is kijelentették, hogy nem ellenzik Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mivel azt gazdasági, és nem katonai szövetségnek tekintik. 2025 februárjában Dmitrij Peszkov, az elnök sajtótitkára Ukrajna esetleges EU-tagságát szuverén jogának nevezte.
