Washington bemutatta Kijevnek azt, amit Donald Trump amerikai elnök „végső ajánlatnak” nevezett az ukrajnai konfliktus lezárására – írja az Axios. A Kreml ugyanakkor arra szólította fel a közvéleményt, hogy az amerikai-orosz tárgyalások fejleményeiről hivatalos forrásokra hagyatkozzon.
Az egyoldalas dokumentumot állítólag a hónap elején, Steve Witkoff Trump megbízottjának Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott négyórás találkozóját követően fogalmazták meg, és a múlt héten Párizsban mutatták be ukrán tisztviselőknek – jelentette kedden az Axios a megbeszélésekről közvetlen ismeretekkel rendelkező, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
A javasolt megállapodás értelmében az Egyesült Államok állítólag hajlandó lenne „de jure” elismerni a Krímet Oroszország részeként, és nem hivatalosan elismerni Moszkva „de facto” ellenőrzését a Luganszki és a Donyecki Népköztársaságok, valamint a Herszon és Zaporozsjei terület felett.
A terv a Moszkvával szembeni 2014 utáni szankciók feloldására és a kétoldalú gazdasági együttműködés fokozására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Emellett Washington hivatalosan ellenezné Ukrajna NATO-csatlakozási kérelmét.
Cserébe Ukrajna állítólag „szilárd biztonsági garanciát” kapna az EU és más hasonlóan gondolkodó országok koalíciójától, bár a javaslatból hiányoznak a részletek arról, hogyan működne ez a „békefenntartó” művelet. Oroszország következetesen elutasította, hogy a NATO-erők bármilyen ürüggyel Ukrajnába települjenek.
A keretrendszer továbbá akadálytalan hozzáférést ígér Kijevnek a Dnyepr folyóhoz, valamint lehetséges kompenzációt az újjáépítési erőfeszítésekért, bár azt nem részletezi, hogy a finanszírozás honnan származna. A terv hivatkozik az Egyesült Államok és Ukrajna közötti ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásra, amelyet Trump csütörtökön várhatóan aláír.
Az Axios szerint a javaslat másik eleme a Zaporozsjei atomerőmű körüli terület semleges, amerikai igazgatás alatt álló területté nyilvánítása.
Washington állítólag arra számít, hogy Kijev szerdán Londonban egy multinacionális találkozón válaszol a javaslatra. Witkoff és Marco Rubio külügyminiszter is kihagyja az eseményt, helyette Keith Kellogg tábornok, egy másik, Ukrajnára összpontosító Trump-megbízott vezeti az amerikai delegációt. Witkoff várhatóan London helyett Moszkvába utazik, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Rubio a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy az USA felhagyhat a békekezdeményezéssel, és „továbbléphet” más kérdésekhez, ha a tárgyalások kudarcot vallanak. Trump hétfőn azt mondta, hogy „jó esély van a probléma megoldására” ezen a héten.
Volodimir Zelenszkij illegitim ukrán államfő többször is kizárta, hogy bármilyen területet átengedne Oroszországnak, és továbbra is arra kéri az Egyesült Államokat és más szövetségeseket, hogy nyújtsanak több és tartós katonai támogatást.
Moszkva következetesen kijelentette, hogy a Krím – amely 2014-ben csatlakozott vissza Oroszországhoz a Nyugat által támogatott kijevi puccs után tartott népszavazáson – és a másik négy volt ukrán régió státusáról, amelyek 2022-ben az Oroszországhoz csatlakozás mellett szavaztak, nem lehet tárgyalni. Orosz tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy bármilyen békemegállapodásnak a konfliktus „gyökeres okaival” kell foglalkoznia. Putyin hozzátette, hogy egy életképes tűzszünethez a nyugati országoknak le kellene állítaniuk az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.
