Az azeri elnök szerint titokban találkoztak az orosz és német tisztviselők Bakuban

Júliusban Bakuban találkozóra került sor volt német és orosz magas rangú tisztviselők között, hogy megvitassák az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktus lezárásának lehetőségeit – jelentette be Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök a német kancellárral, Friedrich Merzzel tartott sajtótájékoztatón, amit a YouTube-on közvetítettek.

„Területünket a tudtunk nélkül használták fel egy ilyen találkozóra. A részletekről nem tudok nyilatkozni, mivel nem voltunk jelen a találkozón. A repülési adatok alapján azonban kijelenthetem, hogy a titkos találkozó Bakuban valóban megtörtént” – mondta.

„Ha ez a találkozó az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezését hivatott elősegíteni, azt csak üdvözölni tudjuk” – tette hozzá az azerbajdzsáni elnök, akit a Bloomberg idézett. Kiegészítette, hogy a találkozóra július 12–14-én került sor.

„Nekem nincs tudomásom ilyen találkozóról” – válaszolt Merz.

Korábban a brit The Times forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Németországban fokozódtak a kezdeményezések az Oroszországgal való kapcsolattartási csatornák helyreállítására. A lap adatai szerint Berlinben különböző lehetőségeket vitatnak meg a Moszkvával való kapcsolatokban való esetleges közvetítésre vonatkozóan.

A Kreml a cikkhez fűzött kommentárjában kiemelte, hogy Moszkva nyitott a párbeszédre. „Sok nyilatkozatot hallunk ezzel kapcsolatban, sok vitát hallunk az európai politikusok körében, többek között Németországban is. Ugyanakkor a gyakorlatban ez egyáltalán nem tükröződik ezeknek az országoknak a tényleges politikájában” – tette hozzá Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője.

Putyin májusban kijelentette, hogy Európa tárgyalópartnerként bármely olyan vezetőt választhat, akiben megbízik, feltéve, hogy az illető „nem mondott semmilyen sértő dolgot” Oroszországról, de megjegyezte, hogy számára személyesen „előnyösebb” lenne a volt német kancellár, Gerhard Schröder.

Később, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon így magyarázta: „Nem az a fontos, hogy egyszerűen csak jó a kapcsolatunk vele [Schröderrel], hanem az, hogy ő olyan ember, aki saját országának nemzeti céljait követi, de mégis olyan ember, akiben megbízhatunk.”

Schröder korábban többször is kijelentette, hogy szükség van a Moszkvával folytatott párbeszédre, és azoknak, akik lehetségesnek tartják a katonai győzelmet Oroszország felett, azt tanácsolta, hogy tanulmányozzák a történelmet. A volt kancellár elmondta, hogy hosszú évekig együttműködött Putyinnal, és felvetette, hogy „ez mégis segíteni fog abban, hogy tárgyalások útján megoldást találjunk”. Külön kiemelte, hogy Berlinnek újra fel kell építenie az energetikai partnerséget Moszkvával.

A volt kancellár elmondta, hogy Putyinnal való barátsága segíteni fog az ukrajnai konfliktus rendezésében. A Kreml válaszként megjegyezte, hogy a „személyes szinten fennálló jó, konstruktív kapcsolatok” segítettek „a legbonyolultabb kérdések megoldásában”.

Júniusban Schröder Moszkvába látogatott. A Kreml közölte, hogy pozitívan értékelik az ex-kancellár látogatását. Később Jurij Usakov elnöki tanácsadó a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum keretében elmondta, hogy Putyin személyesen találkozott Schröderrel, és a beszélgetést „jónak” minősítette. Arra a kérdésre, hogy megvitatták-e az Oroszország és Európa közötti tárgyalások kilátásait, Usakov így válaszolt: „Nem tudom, a beszélgetés négyszemközt zajlott.”

Schröder jelölése ellen felszólalt az unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas, aki kijelentette, hogy „nem túl ésszerű” megengedni Oroszországnak, hogy kiválassza az Európai Unió részéről a tárgyalópartnert. Szavai szerint a volt kancellár „mindkét oldalon ülne az asztalnál”.