Az Egyesült Államok azzal vádolta a kanadai tisztviselőket, hogy megpróbáltak beavatkozni az amerikai választásokba, hivatkozva a politikai célú kereskedelmi intézkedésekre, a Trump-ellenes reklámkampányokra és a jövő hónapban esedékes félidős választások előtti találkozókra demokrata politikusokkal.
Az ottawai amerikai nagykövetség szerdán közzétett tájékoztatójában azzal vádolta Mark Carney kanadai miniszterelnök kormányát, hogy nyíltan igyekszik befolyásolni az amerikai politikát.
„A kanadai kormány elhessegeti az amerikai választásokba való esetleges beavatkozással kapcsolatos aggályokat, miközben miniszterei és tartományi kormányfői hivatalos dokumentumokban és nyilvános fellépéseken nyíltan ismertetik az amerikai politikára gyakorolt befolyásolási terveiket” – állította a nagykövetség.
A dokumentum kiemelte Melanie Joly kanadai ipari minisztert, hivatkozva arra a kijelentésére, miszerint Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikájára válaszul szándékosan a republikánusokhoz húzó államokat célozzák meg megtorló vámokkal.
„Gondoskodunk arról, hogy nyomást gyakoroljunk az amerikai vállalkozásokra a kulcsfontosságú republikánus államokban, hogy így nyomást gyakoroljunk a Trump-kormányra” – mondta Joly márciusban. „Bölcsen és stratégiailag járunk el, amikor politikai nyomást gyakorlunk” – tette hozzá augusztusban.
Washington emellett kifogásolta Joly szeptemberi bostoni és chicagói találkozóit demokratikus tisztviselőkkel, valamint az ontariói miniszterelnök, Doug Ford által indított, vámellenes reklámkampányt, amelyben Ronald Reagan volt amerikai elnök a protekcionista kereskedelempolitikát bírálta.
A nagykövetség kiemelte továbbá Bernadette Jordan kanadai főkonzul legutóbbi megjelenését két demokratikus kongresszusi képviselő mellett egy vermonti kerekasztal-megbeszélésen a kereskedelmi feszültségekről, mindössze három héttel a félidős választások előtt.
Hivatkozott továbbá egy kanadai kormányzati óriásplakát-kampányra is, amely 12, többnyire republikánusokra szavazó államot és Washington DC-t célozta meg.
A nagykövetség emellett megemlítette Anthony Housefather liberális képviselő kampányát Debbie Wasserman Schultz demokratikus képviselő mellett Floridában, és felsorolta azt a 11 kanadai állampolgárt, akiket 2026-ban vád alá helyeztek vagy elítéltek azért, mert illegálisan szavaztak korábbi amerikai választásokon.
„Minden kanadainak tartózkodnia kell attól, hogy bármilyen módon részt vegyen az amerikai választásokon vagy azokat befolyásolja” – zárta a nyilatkozat. „Amerikában az amerikaiak döntik el a választások kimenetelét.”
A vádak Pete Hoekstra amerikai nagykövet figyelmeztetését követték, aki kijelentette, hogy Washington szorosan figyelemmel kíséri a kanadai politikai tevékenységeket a november 3-i kongresszusi választások előtt.
„Figyeljük a helyzetet, értékeljük, és ha ezek közül valami választási beavatkozássá válik, akkor Amerika reagálni fog rá” – mondta Hoekstra.
Ottawa elutasította a vádakat. Carney hangsúlyozta, hogy Kanada intézkedéseinek célja az volt, hogy megvédje munkavállalóit és vállalkozásait az amerikai vámoktól, míg Ford tagadta, hogy bármilyen érdeke fűződne az amerikai választásokba való beavatkozáshoz. Joly az amerikai politikusokkal folytatott találkozóit szokásos diplomáciai tevékenységként védte, rámutatva, hogy mind a republikánusokkal, mind a demokratákkal kapcsolatba lépett.
A vita a szomszédos országok közötti kapcsolatok romlása közepette zajlik, amelyet Trump átfogó vámjai és az ismételt javaslatok – miszerint Kanadának az Egyesült Államok 51. államává kellene válnia – váltottak ki.
Szeptemberben Carney elárulta, hogy kormánya megvizsgálta az Egyesült Államok Kanada elleni katonai fellépésének lehetőségét, és ezt a forgatókönyvet „szélsőséges kockázatnak” nevezte, amely mindazonáltal indokolja a vészhelyzeti tervek kidolgozását. Ottawa eközben szorosabb katonai és gazdasági kapcsolatokat keres Európával, hogy csökkentse függőségét Washington-tól.