Az Egyesült Államok Nigerben állomásozó csapatainak „rendezett és felelősségteljes kivonást” tervezi – közölte pénteken a külügyminisztérium egyik tisztviselője. Niger katonai kormánya világossá tette, hogy az ott állomásozó 1000 amerikai katona jelenléte nemkívánatos.
Egy pénteki washingtoni találkozón Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes és Ali Lamine Zeine nigeri miniszterelnök vállalta, hogy „megbeszéléseket kezdeményez Niameyben az amerikai csapatok Nigerből történő rendezett és felelősségteljes kivonásának tervezése érdekében” – mondta a tisztviselő több amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Egy amerikai küldöttség a következő napokban a nigeri fővárosba utazik, hogy megszervezze a kivonulást – tette hozzá a tisztviselő.
A tengerparttal nem rendelkező nyugat-afrikai országban állomásozó nagyjából 1000 amerikai katona többsége a 2016-ban, 100 millió dollárból épített 201-es nigeri légi bázison állomásozik. Az amerikai erők a bázist drónműveletek indítására használták az egész Száhel-övezetben, de a létesítmény azóta feladat nélkül van, hogy tavaly egy katonai csoport megbuktatta Mohamed Bazoum elnök nyugati támogatású kormányát.
Niger új kormánya elkezdte felülvizsgálni a Franciaországgal és az Egyesült Államokkal kötött katonai megállapodásokat, amelyek 2013 óta dzsihadistaellenes műveleteket hajtottak végre a Száhel-övezetben. Ezeket a műveleteket az egész térségben hatástalannak ítélték, és Franciaországot – Niger korábbi gyarmatosítóját – arra utasították tavaly, hogy év végéig vonja ki csapatait.
Az USA a puccsra reagálva felfüggesztette a Nigernek nyújtott fejlesztési segélyeket, de amerikai tisztviselők kezdetben reményüket fejezték ki, hogy az amerikai erők az országban maradhatnak. A Fehér Ház azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Niameyben visszatérjen a polgári uralom, és márciusban a nigeri kormány felfüggesztette a Washingtonnal kötött katonai együttműködési megállapodását.
A múlt hétvégén Niameyben tartott megmozduláson kormánytisztviselők több ezer tüntetőhöz csatlakozva követelték, hogy az USA vonja ki végre erőit az országból. A tüntetést szervező helyi civil szervezetek azt állították, hogy az elmúlt évtizedben „exponenciálisan sok” civilt és katonát ölt meg az „importált kereskedő terrorista erő”.
Ajánló
Mivel az Egyesült Államok és Franciaország kiesett a kegyeiből, Niger Oroszországhoz fordult biztonsági igényei kielégítésére. Az ország átmeneti vezetője, Abdourahamane Tchiani a múlt hónapban tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megvitassák a terrorizmus elleni együttműködést a Száhel-övezetben. Néhány héttel később orosz katonai kiképzők szálltak le Niameyben egy repülőgépnyi felszereléssel – jelentette a helyi média.
Az Egyesült Államok „aggodalmát fejezte ki” Niger Oroszországgal való kapcsolatainak elmélyülése, valamint egy állítólagos uránüzlet miatt Niger és Irán között – közölte a Pentagon a múlt hónapban kiadott közleményében. Niger azonban nem az egyetlen Száhel-állam, amely az elmúlt években erősítette kapcsolatait Moszkvával. Mali és Burkina Faso, amelyekben 2021-ben, illetve 2022-ben megdöntötték a Nyugat által támogatott kormányukat, kiutasították a francia erőket, és új biztonsági és kereskedelmi megállapodásokat kötöttek Oroszországgal.
