Az Egyesült Államok olyan szankciókat fontolgat a NATO-szövetségesek ellen, amelyek Washington értékelése szerint nem támogatták az Irán elleni műveletet – állítja a Reuters egy amerikai tisztviselői körökből származó forrás és a Pentagonon belüli bizalmas levelezésből származó dokumentum.
A levélben kifejezik az elégedetlenséget amiatt, hogy számos ország megtagadta vagy nem volt hajlandó biztosítani a műveletek végrehajtásához szükséges bázisokat, a telepítést és az átrepülési jogokat. A Pentagonban ezeket a feltételeket az szövetség működésének alapvető feltételeinek nevezik – jegyezte meg a hírügynökség forrása.
A lehetséges lépések között szerepel a „problémás” országok képviselőinek eltávolítása a NATO kulcsfontosságú és rangos pozícióiból, valamint Spanyolország szövetségbeli tagságának felfüggesztése – jelentette ki a tisztviselő.
A Madriddal szembeni kifogások, szerinte, azzal kapcsolatosak, hogy az ország nem engedélyezte bázisai és légterének felhasználását az Irán elleni csapásokhoz, annak ellenére, hogy az országban amerikai létesítmények – a Rota haditengerészeti bázis és a Morón légibázis – találhatók.
A hadügyminisztérium levelében emellett felmerül az Egyesült Államok diplomáciai támogatásának felülvizsgálata számos külpolitikai kérdésben, beleértve a Falkland-szigetekkel kapcsolatos álláspontot is, amelyeket Nagy-Britannia ellenőriz, de Argentína vitat.
Különös elégedetlenséget váltott ki Washingtonban Nagy-Britannia álláspontja. London eleinte megtagadta két brit támaszpont rendelkezésre bocsátását az Irán elleni csapásokhoz, és csak később egyezett bele a használatukba.
Donald Trump amerikai elnök bírálta Keir Starmer brit miniszterelnököt azért, hogy nem csatlakozott azonnal az Irán elleni izraeli háborúhoz.
Ugyanakkor a dokumentum nem feltételezi az USA kilépését a NATO-ból vagy az európai katonai támaszpontok bezárását, bár az amerikai katonai jelenlét esetleges csökkentésének kérdése nyitott marad, állítja a tisztviselő.
Ajánló
Korábban a Politico forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a Trump-adminisztráció nem hivatalos értékeléseiben a NATO-országokat „engedetlenekre” és „kedvesekre” osztotta fel, attól függően, hogy mennyire hajlandók támogatni az amerikai-izraeli agressziót Irán ellen.
A lap adatai szerint a Fehér Ház nem hozza nyilvánosságra ezeknek a listáknak a tartalmát, és párhuzamosan kidolgozza a műveletet nem támogató szövetségesekkel szembeni lépések lehetőségeit. A megvitatott eszközök között szerepel az amerikai katonai jelenlét megváltoztatása Európában, beleértve a kontingensek országok közötti esetleges áthelyezését is.
Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásainak megkezdése után az európai országok egy része elutasította a harci cselekményekben való részvételt és a Hormuzi-szoros felszabadítására irányuló erők küldését is. Trump nyilvánosan bírálta a NATO-szövetségeseket a nem megfelelő támogatás miatt, és Izraellel példálózott, mint megbízhatóbb partner.
Április elején a republikánus politikus kijelentette, hogy komolyan fontolgatja az Egyesült Államok kilépését a NATO-ból.
