A The Economist című lap azt írja, hogy hiba volt az ukrán fegyveres erők Bahmut védelmére, és a város feletti ellenőrzés visszaszerzésére tett (és jelenleg is tartó) kísérlete.
A lap felidézi Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter dühös kirohanását egy sajtótájékoztatón, ahol az ellentámadást kritizálókat szidalmazta és felszólította őket, hogy menjenek Ukrajnába és próbáljanak meg visszafoglalni egyetlen négyzetcentimétert. Az Economist ezután feltette a költői kérdést, hogy Ukrajna taktikája valóban működik-e?
A lap forrásai szerint a Bahmut melletti offenzíva folytatásáról szóló döntésnek inkább politikai, mint katonai okai vannak.
Azzal, hogy a tél folyamán „mindenáron” meg akarták tartani Bahmutot, „Ukrajna elégette a lőszerkészleteit”, az Oroszországi Föderáció pedig időt nyert arra, hogy megerősödjön délen.
A tapasztalt ukrán harcosokat régi felszereléssel Bahmut közelében hagyták, a tapasztalatlan harcosokat pedig új nyugati felszereléssel délre küldték. Ennek eredményeként olyan hibákat követtek el, amelyeket a tapasztalt harcosok elkerülhettek volna.
A Bahmut közelében lévő harcosoknak küldték a maradék lőszerek nagy részét.
Az ukrán erők déli offenzívája azonnal kiesett a tervből, és Ukrajnának nem volt „B terve”.
Ekkor döntöttek úgy, hogy a páncélozott járművekről gyalogsági támadásokra váltanak – ez korlátozta az eszköz veszteségeket, de lassította az előrenyomulást, időt adva az Oroszországi Föderációnak, hogy „visszaállítsa” a védelmét.
Ajánló
Egyes nyugati tisztviselők úgy vélik, hogy a kockázatosabb nagyszabású támadások kezdetben jelentős veszteségeket eredményeztek volna, de lehetővé tették volna az orosz védelem áttörését. Ukrajna erre azt válaszolta, hogy ez csak veszteségeket okozott volna.
